Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Tóth Ferenc: A lakosságvédelem és a védelmi igazgatás a 2013 évi dunai árvíz tükrében
264 Dr Tóth Ferenc nagyobb lakosságszámmal járó kitelepítés a Győr-Moson-Sopron megyei Győrújfalu, valamint a Pest megyei Szigetmonostor-Horány településeken történt. A kitelepítések, illetve befogadások eredményes végrehajtásához hozzájárultak a rendelkezésre álló, vonatkozó tervek, és az érintett lakosság együttműködő készsége is. Az otthonaikat ideiglenesen elhagyni kényszerült állampolgárok többsége rokonoknál, ismerősöknél talált ideiglenes szállást, mások igénybe vették a központilag kialakított befogadó helyeket, ahol az ellátásuk mindvégig biztosítva volt. A levonuló árhullám Dömös, Pilismarót (Komárom-Esztergom megye), és Kisoroszi (Pest megye) településeket zárta el ideiglenesen. Ezen településeken a lakosság ellátása biztosított volt. A lakosságot érintő veszélyhelyzetben, a veszélyeztető hatások megelőzése, csökkentése érdekében az állampolgárok folyamatos és hiteles tájékoztatása elengedhetetlen. Ez a miniszterelnöki, valamint a szóvivői sajtótájékoztatókon, illetve az internetes honlapunkon közzétett információkon keresztül valósult meg. Nóvumként jelentek meg a hírműsorokban az árvízvédelmi blokkok, és az árvízvédelmi rádió. A blokkok és az Árvíz FM folyamatos híreket, tudósításokat, friss információkat közvetítettek a dunai árvízi védekezés helyzetéről. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a történelmi, rekordokat döntő árvízzel szemben a védekezésben érintett ágazatok, illetve szervek és szervezetek, együttműködve a lakossággal, példát mutatva, sikeresen megvédték az emberi életeket, az állampolgárok, valamint a gazdálkodó szervek anyagi javait. 2. Mi az, ami a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a védelmi igazgatás részéről az árvízi védekezés mögött állt? A hivatásos katasztrófavédelmi szervek tevékenységét a megújult szabályozásnak köszönhetően három pilléren (tűzoltóság, polgári védelem, iparbiztonság) keresztül végzi. A cél, hogy a természeti, vagy civilizációs katasztrófák hatásai ellen a lehető leghatékonyabb védelmet nyújtva törekedjen az emberi élet, az anyagi javak és a környezet megmentésére. Ennek alapján a katasztrófák elleni védekezés megvalósításában részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerveket három csoportba soroljuk: • országos illetékességgel működő központi szerv, • a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek, • helyi szervek. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak vagy közalkalmazottak. A feladatok rendkívül széles spektmmot ölelnek fel, amelynek részét képezi a megelőzés, a veszélyhelyzetekre történő felkészülés, a veszélyhelyzet-kezelés
