Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Csonki István: Árvízvédelmi munkák, védekezési tapasztalatok a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál a 2013. évi dunai árvíz során
222 Dr. Csonki István Kisapostag belterületén a Panoráma utca Duna felöli oldala beépült a nyílt ártérbe, ami 35 ingatlant érint. Az előrejelzések azt mutatták, hogy védekezés hiányában a tetőző vízszint eléri az alacsonyabban fekvő házakat, így védekezni kellett. A védekezés a korábbi árvizek idején szakszerűtlenül megépült 1400 fm védmű homokzsákos megerősítéséből, a tetőző vízállás idején bekövetkezett meghibásodás megfeszített munkával járó kijavításából állt. Az átszivárgó vizek átemelése mobil szivattyúkkal történt. Az önkormányzati védekezésben: 1 fő KDTVIZIG műszaki irányító, 1 fő KDT KTVF műszaki irányító, 3 fő KDTVIZIG csatomaőr, 8 fő FETIVIZIG műszaki irányító, 5 fő EM VÍZIG műszaki irányító vett részt. Felhasználtak 20000 db homokzsákot. Műszaki irányítók segítették a védekezést Ercsi, Dunaújváros, Rácalmás, Kulcs, Baracs és Adony településeken. A vízügyi igazgatóság az igényelt homokzsákokat biztosította. 5. A károk felmérése, helyreállítási munkák A védekezés időszakában a 04.02. árvízvédelmi szakaszon heves esőzések voltak, melyek a töltéskorona járhatóságát jelentősen csökkentették, ezért szükségessé vált a töltéskorona stabilizálása a Duna jp. 49+500-52+800 tkm szelvények között, amit 330 m3 homokos kavics beépítésével végeztük el. A 04.03. árvízvédelmi szakasz Duna Projekt kiviteli munkái által érintett Duna jp. 79+520 tkm szelvényben a vízoldali töltéskorona élétől a mentett oldal felé 1,5 méterre lyukat észleltek a töltéskoronában, a koronán kialakított „tükör” kiemelését követően. A Töltésfeltáró Bizottság június 8-án kiszállt a helyszínre. A vizsgálat megállapította, hogy a jelzett szelvényben a vízoldali koronaéltől 1,5 méterre a mentett oldal irányába mintegy 15-20 cm hosszúságú repedés található, amit feltártak. A feltárás, mintegy 2 cm szélességű repedést mutatott ki, ami kb. 60-80 cm mélységig hatolt le a töltésben. A repedés párhuzamosan haladt a töltéskorona élével. Az elsődleges vizsgálatok alapján, amit szemrevételezéssel végeztek, a repedés homoklisztes talajban alakult ki, tehát valószínűsíthető, hogy az ez alatti kötöttebb réteg duzzadásából következett be (duzzadási repedés). A töltéskoronán további repedést nem észleltek. Ajelenség folyamatos megfigyelést igényelt, de azonnali beavatkozásra nem volt szükség. A Bizottság elrendelte a vízoldali rézsű kaszálását a repedés szelvényében, attól jobbra és balra, 10-10 méterre. Elrendelte továbbá a repedés környezetének lezárását megfigyelés céljából, felhívva a szakaszvédelem-vezető figyelmét a fokozott ellenőrzésre, megfigyelésre. A repedés nem fejlődött tovább a védekezés idején. Ezt követően a repedést feltárták és a megrepedt töltésszakaszt réteges tömöri-
