Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Baross Károly: A 2013. évi rendkívüli dunai árvíz szervezési tapasztalatai
A 2013. évi rendkívüli dunai árvíz szervezési tapasztalatai 107 teljes körű aktualizálása szükséges, amelynek műszaki tartalmára vonatkozó javaslat már az árhullám érkezése előtt elkészült. Az új terveket digitalizált formában kell elkészíteni úgy, hogy a védekező szakemberek számára közvetlenül a védvonalról elérhetőek legyenek. Lényegesen nagyobb hiányosságok tapasztalhatók a települések vízkárelhárítási terveinél, amelyek általában minimális műszaki tartalommal rendelkeznek, az esetek többségében pedig teljes mértékben hiányoznak. Ennek eredményeként az önkormányzati védekezés során kiépített ideiglenes védvonalak sokszor emlékezet alapján, nem jó nyomvonalon és nem jó szerkezettel épültek ki. Ez több esetben felesleges kockázatvállalást és jelentős mértékű többletmunkát eredményezett. Problémát okozott az is, hogy az eddigi LNV-t meghaladó tetőző vízállások miatt olyan szakaszokon is kellett védekezni, amiről érdemi információ nem állt rendelkezésre. A korábbi felmérések alapján magaspartnak minősített szakaszokon kellett védekezni. A védekezés során felmerült problémák kiküszöbölése érdekében az OMIT már a védekezés keretében utasított az önkormányzati védekezéshez kirendelt műszaki szakértőket az ideiglenes védművek fontosabb műszaki paramétereinek rögzítéséi, majd döntött az érintett települések vízkárelhárítási terveinek elké- szitéséről. Ugyancsak a védekezés részeként az OMIT utasítást adott a magasparti szakaszok felülvizsgálatára. 8. A védekezés legfontosabb tapasztalatai Az Országos Műszaki Irányító Törzs szakemberei már a védekezés során folyamatosan elemezték a kialakult helyzetet, értékelték a végrehajtott beavatkozásokat. A védekezés befejezésekor széles körű kérdőíves felmérés készült, gyakorlatilag a védekezésben résztvevő teljes létszám bevonásával. Az értékelés, valamint a felmérés alapján a legfontosabb tapasztalatok az alábbiak: • a meteorológiai elemzések rámutattak arra, hogy a légköri anomáliák miatt számolni kell a hasonló nagyságrendű árvizek gyakoriságának növekedésével; • a kialakult árvízszint következtében több helyen kimerültek a településeket védő magaspartok tartalékai, újabb területek veszélyeztetettsége nőtt meg. Az emelkedő árvízszintek miatt országosan is vizsgálni szükséges a magaspartok állapotát, helyzetét, a mögöttük lévő települések veszélyeztetettségének mértékét; • folyamatos karbantartás szükséges a hullámtereken annak érdekében, hogy a levezető képesség romlása miatt az árvízszintek ne nőjenek tovább. Ez szükségessé teszi a nagyvízi mederkezelési tervek elkészítését és érvényesítését, a hiányzó jogszabályi háttér megalkotását; • a minden eddiginél magasabb árvízszintek következtében nőtt a védművek