Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Baross Károly: A 2013. évi rendkívüli dunai árvíz szervezési tapasztalatai
102 Baross Károly Ebben a kaotikus helyzetben a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszályhelyzet-kezelő Központ (KKB NVK) 32. számú közleménye jelentette a megoldást, ami alapján a belügyminiszter elvárása volt az egységes vízügyi irányítás megszervezése. A döntés nyomán szükségessé vált az önkormányzati védekezés újraszervezése, további irányító és szakértői létszám vezénylése. Ennek érdekében az OMIT a nem védekező igazgatóságok vezetőit rendelte ki az önkormányzati védekezések irányítására és felügyeletére. Az átvezényelt szakemberek egy-egy térség önkormányzatainak védekezését felügyelték, munkájukat közvetlenül az OMIT irányításával végezték. Az így létrehozott, ütőképes irányító gárda az árhullám levonulásával párhuzamosan haladt előre és segítette a legkritikusabb helyzetben lévő települések védekezését. Munkájukat nehezítette, hogy az általában nyílt ártéren, magas parton található települések kiépített védmüvekkel nem rendelkeztek, a védelmi tervek ilyen szintű árhullámok elleni megoldásokat nem tartalmaztak. A védekezés másik kritikus pontja a fejlesztés alatt álló, megbontott töltésszakaszokon szükséges beavatkozások végrehajtása volt. A dunai védvonalak fejlesztésére irányuló Duna-projekt 2013. év elején kezdődött meg és gyakorlatilag valamennyi dunai igazgatóság területén volt megbontott elsőrendű védvonal. Az OMIT az előrejelzések alapján, már az első intézkedései között, utasítást adott a megbontott védvonalak védképességének helyreállítására. Ezt a feladatot a kivitelező szervek különböző intenzitással és kapacitással hajtották végre. Gondot okozott az is, hogy néhány esetben a kivitelező az engedélyezettnél hosszabb védvonal-szakaszt bontott meg egyidejűleg, illetve hibás technológiát választott a helyreállítás végrehajtására, rosszul becsülte meg a rendelkezésre álló időelőnyt. Különösen kritikus helyzet alakult ki a Mosoni-Duna mentén, ahol rendkívül nagy erők összpontosításával sikerült a térség védelmét biztosítani. Az itt történtek részletes elemzésére az OMIT megtette a szükséges intézkedéseket. Az így szerzett tapasztalatokból egyértelműen levonható néhány általánosítható, alapvető következtetés: • a kivitelezés során a jogszabályi előírásokat minden körülmények között be kell tartani; • a kiviteli tervek részét képező vízkárelhárítási terveket a mértékadó állapot figyelembevételével kell elkészíteni; • védelmi készültség elrendelése esetén - a kivitelező védekezési kötelezettségének megtartása mellett - védekezési tapasztalattal rendelkező vízügyi műszaki irányítót kell kirendelni. A minden eddig észlelt vízszintet meghaladó mértékű árhullám olyan feladatok elé állította a védekező személyzetet, amivel még nem találkoztak eddigi gyakorlatuk során. Kritikus pontok tucatjai álltak elő, amihez a jól képzett, védekezési tapasztalattal rendelkező műszaki irányítói létszám kevésnek bizonyult.
