Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Baross Károly: A 2013. évi rendkívüli dunai árvíz szervezési tapasztalatai
A 2013. évi rendkívüli dunai árvíz szervezési tapasztalatai 103 Különösen érdekes ezt a kérdést abból a szempontból vizsgálni, hogy rendkívüli méretű, de területileg kis kiterjedésű árvíz vonult le a Dunán. Sem a Duna magyarországi mellékfolyóin, sem a Tiszán és mellékfolyóin nem volt egyidejű védekezés és jelentősebb mértékű belvízvédelmi készültség elrendelése sem volt szükséges. A vízügyi ágazat teljes létszáma a Duna menti védvonalakon került bevetésre, de az irányító létszám igy sem volt elegendő. A probléma kezelése és a megfelelő tapasztalatéi védelemvezető biztosítása érdekében az OMIT szükség szerint irányítása alá rendelte a kritikus pontokat, védelmi szakaszokat, időlegesen átvette az irányítást a helyi védelemvezetéstől. A vízügy ágazat legnagyobb gyakorlattal rendelkező munkatársai kerültek ezekre a pontokra kivezénylésre úgy, hogy a kritikus időszak megoldása nyomán a védelem irányítását újra átvette a helyi védelemvezetés, az OMIT által kirendelt műszaki irányító pedig - esetenként újabb kritikus helyszínre - továbbvezénylésre került. A védekezés irányításának másik kritikus pontja a hullámtéren vagy nyílt ártéren található - az estek többségében engedély nélkül épült - létesítmények bevédése volt. A védelemvezetés egyértelmű döntése volt, hogy ezeket a legtöbb esetben eredetileg üdülőként épült épületeket nem kell bevédeni, de több esetben ezzel ellentétes helyi politikai és nem szakmai döntés született. Ezt a kérdést a nagyvízi mederkezelési tervek elkészítése, az ehhez szükséges jogszabályi háttér elfogadása keretében rendezni kell. Nem szabad a védvonalak biztonságát a szűkös védelmi kapacitás, az erőforrások megosztásával kockáztatni, az energiát üdülőterületek, engedély nélkül a nagyvízi mederbe épült létesítmények védelmére fordítani. 4. Az információátadás korszerűsítése A sikeres védekezés egyik alapvető feltétele az érintett védvonalra vonatkozó információk teljes körű átadása, a hidrológiai előrejelzések folyamatos rendelkezésre bocsátása. Különösen fontos ez egy ilyen nagyságú védekezés esetén, ahol az egyes védelmi szakaszokra kivezényelt létszám messze meghaladta a helyi védelemvezetés létszámát. A társ vízügyi igazgatóságoktól átvezényelt létszámmal szemben elvárás, hogy az érkezés után nyomban munkába álljanak, átvegyék a védvonalon a munka irányítását. Esetenként - elsősorban önkormányzati védekezésnél - a feladat a védekezés indítása, az ideiglenes védvonalak kiépítésének végrehajtása volt. Az érkező, vezényelt egységek jelentős információhiányban voltak, a szükséges döntéseket kellő információ hiányában, a korábbi védekezések során szerzett általános tapasztalatokra támaszkodva kellett meghozniuk. A jövő egyik fő feladata a vezényelt egységek számára tájékoztató dokumentumok elkészítése, amelyek a védvonalra és a térségre vonatkozó alapvető informá-
