Szlávik Lajos – Fejér László: 111 vízi emlék Magyarországon (KÖZDOK Kft. Budapest, 2008)

Előszó

ELŐSZÓ

„2008 — a 1/izek Éve a turizmusban” — ez a jól hangzó jelmondat arra utal, hogy az idén igyekeztek „vízközeibe” terelni a hazai idegenforgalmat, s minél több ismeretet adni folyóikról, tavainkról, a vízközeli településekről. A vízügyi szolgálat is hozzájárult a maga eszközeivel a kezdeményezéshez: mint a természetes vizek nagy részének kezeléije és vízi létesítmények üzemeltetője számos akciót, rendezvényt szervezett. Ebben a kiadványban — ugyancsak Vizek Eve országos programjához kapcsolódva - hazánk fontosabb vízi emlékeiről adunk áttekintést.

Különös, atavisztikus érzés köt bennünket a vízhez, talán mert a születésünk előtti hónapokra, a magzatvízben átélt élményekre emlékeztet — tudattalanul. A ritmikusan hullámzó vízfelület kedélynyugtató hatását már régen fölismerték. „Műnk,afáradt ember, ha a falaton víztükrét meglátja, új életkedvet érez ereiben csörgedezni!' — olvashatók Széchenyi István szavai balatonfüredi szobra talapzatán. De nemcsak a mozdulatlan vagy fodrozódó vízfelület, a patakok, a csermelyek, a források látványa hat har- monizálóan az emberi lélekre, hanem a tapintása is: fürdés közben a megtisztulás varázslatos érzését élhetjük át.

Az ember és a víz kapcsolata ezernyi szálon szövődik-formálódik — ám a víznek nincs története, csak az egyes embernek és az emberiségnek. Pontosabban: a víz történetét az ember alakítja. Ez a felismerés adta az ötletet: a turisztikai kínálathoz kapcsolódva mutassuk be, milyen vízzel kapcsolatos emlékeink vannak. No, persze nem mindet — az lehetetlen volna —, csupán Illet a sok ezernyiből.

Csaknem háromezer vízi létesítmény és emlékhely legfontosabb adatait gyűjtöttük össze és katalogizáltuk az elmúlt másfél évtizedben — a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, a víz- és csatornamű vállalatok, a vízgazdálkodási társulatok aktív és nyugdíjas munkatársainak közreműködésével, valamint a vízügytörténet iránt érdeklődők önzetlen segítségével. Hihetetlenül sokféle, különböző korú és sorsú vízi emlék létéről szereztünk így tudomást; vannak köztük római kori építmények, történelmi hidak, vízimalmok, árvízi emlékművek, árvíztáblák, gátőrházak, forrásfoglalások, kutak, díszkutak, víztornyok, duzzasztóművek, szivattyútelepek, zsilipek, vízügyi emlékhelyek és sok más egyéb.

5