Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Március
Fegyvernek A Tisza bal partján fekvő, a KÖTIKÖVIZIG működési területéhez tartozó település területe már a bronz korban is lakott volt. Nevének eredete az Árpád-korig nyúlik vissza. Foglalkozásból képzett helynév, mivel fegyverhordozók faluja volt, akik királyt szolgáló népként éltek. 1077-ben említik először („Fegwernuc”), de szerepel az 1219. évi Váradi Regestrumban is. Egy 1402- es okirat rendelkezik az itteni vám- és halászhelyek jövedelméről. A török hódoltság korának végén, 1686—1687-ben Giraj tatár kán seregei teljesen elpusztították a falut. A XVIII. században az Orqy és a Haller család birtokolta. 1845-ben S^apáty ]ópsef gróf és neje, Orqy Anna Felső-Fegyvernek pusztát délvidéki németekkel és magyar telepesekkel népesítették be, s létrehozták az Annaházának, illetve Szapárfal-vának nevezett települést. A Tisza áradásai gyakran elérték a település egyes határait, a medréből kitört víz időnként a Berettyóig ért. Az árvizek a község területének nagyobb részét nem veszélyeztették, így ott nem az ártéri gazdálkodás volt a jellemző, hanem a legeltető állattartás és a szántóföldi gazdálkodás. Fegyverneknél az állami munkák keretében 1856-ban — a 74. sz. kanyar átvágásával — szabályozták a Tiszát, s az érintett birtokosok által 1864-ben alapított Fegyvernek—Szakállasi Társulat (utóbb Közép-tiszai Armentesítő Társulat) építette ki a települést védő töltéseket. A szapárfalui Fegyvernek német lakosai a XIX. század utolsó harmadára elma- gyarosodtak, a német nyelvű oktatás 1895-ben szűnt meg az iskolában. A település 1871-ben lett nagyközség, s 1876-ban Jász-Nagykun-Szolnok megye megalakulásakor a tiszai középjárásba sorolták.A csöndes, mintegy 7000 fős nagyközségről könnyen elérhető a Tisza és a Tisza-tó. Helyre kell állítani a belvízcsatornák vízvezető képességét A Felső-Tisza vidéki KÖVIZIG árvízvédelmi szakaszai Készültségben lévő belvíz- öblözetek - 2006. március 16. A védelmi szakasz Folyó, vízfolyás neve és védvonala A mértékadó vízmérce Fokozat elrendelési vízszint (cm) száma neve hossza (km) neve LNV (cm) LNV időpont I. fok II. fok III. fok 07.01. NagyhalászVencsellő-buii 36,783 Tisza bp., Lónyay jp. Tiszabercel 882 2000. 04. 11. 600 700 800 07.02. Veresmartnagyhalászi 23,377 Tisza bp. Dombrád 890 1888. 03. 24. 600 700 800 07.03. Zsurk-veresmarti 25,678 Tisza bp. Záhonv 758 2001.03. 05. 500 600 700 07.04. Vásárosnaményzsurki 18,778 Tisza bp. Vásárosnamény 943 2001.03. 07. 600 750 800 07.05. Szatmárcsekeolcsvaapáti 31,300 Tisza bp. Tiszabecs Tivadar 736 1014 2001.03. 06. 2001.03. 06. 300 500 400 600 500 700 07.06. Magosligettiszakóródi 26,022 Batár bp., Tisza bp. Tiszabecs 736 2001. 03. 06. 300 400 500 07.07. Vásárosnaménylónyai 31,000 Tisza jp. Vásárosnamény 943 2001.03. 07. 600 750 800 07.08. Tarpa— ásárosnaményi 31,812 Tisza jp. Tiszabecs** 736 2001. 03. 06. 300 400 500 07.09. Kótaj-vencsellői 18,104 Tisza bp., Lónvav bp. Tiszabercel 882 2002. 04. 11. 600 700 800 07.10. Lónyay-főcsatorna bal parti 48,969 Lónyay bp. Kemecse Kótai 876 898 1941.02. 17. 2000. 04. 11. 700 650 750 700 800 800 07.11. Berkesz-kótaji 21,288 Lónyay jp. Kemecse Kótai 876 898 1941.02. 17. 2000. 04. 11. 700 650 750 700 800 800 07.12. Mérkvállajvásárosnaményi 21,844 Kraszna bp. Ágerdőmajor Kocsord 651 702 1970. 06. 13. 1980. 07. 27. 470 450 550 530 580 580 07.13. Ágerdőmajorolcsvai 40,482 Kraszna jp. Ágerdőmajor Kocsord 651 702 1970. 06. 13. 1980. 07. 27. 470 450 550 530 580 580 07.14. Csenger-olcsvai 46,650 Szamos bp. Csenger-Hydra Nábrád 902 960 1970. 05. 14. 1970. 05. 15. 500 600 650 750 700 850 07.15. Szamosbecsolcsvaapáti 46,385 Szamos jp. Csenger-Hydra Nábrád 902 960 1970. 05. 14. 1970. 05. 15. 500 600 650 750 700 850 07.16. Nagyhódoskölesei 40,239 Túr bp., Sáréger Garbolc Sonkád 646 629 1970.05. 14. 2001.03.06. 300 300 400 400 450 450 07.17. Kispalád Hármas határ- tiszakóródi 35,425 Palád bp., Palád jp., Túrjp________ G arbolc Sonkád 646 629 1970.05. 14. 2001.03. 06. 300 300 400 400 450 450 Megjegyzés: ** Készültség elrendelő vízmérce.
