Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)

Március

Március 9-10. Március 9., csütörtök A tegnap leesett csapadék következtében a Duna német és osztrák szakaszán, valamint a mellékfolyókon 1-2 m-t emelkedett a vízszint. A Tisza-völgyben továbbra sem volt utánpót­lása az árhullámoknak. „Nem^etkö^i védekezés a^ árvt% elled'’ címmel há­romnapos nemzetközi árvízvédelmi konferen­ciát rendeztek Szolnokon. A belvíz miatt 22 településen 35 ingadanból összesen 131 embert telepítettek ki. A Békés megyei Kőröstarcsán 6 lakó, a Borsod-Abaúj Zemplén megyei Bodrogolasziban 1 kitelepí­tett visszatérhetett otthonába. Március 10., péntek A Tisza magyarországi szakaszán már csak he­lyenként észleltek 10-20%-os jégzajlást. A ja­vuló jéghelyzetre való tekintettel az OMIT megszüntette a tiszai jégtörők készültségét, s a jégtörő hajókat visszarendelte tokaji állomás­helyükre. Az ELLA-projekt és konferencia A nemzetközi ELLA—pályázatot az Európai Unió INTERREG 1IIB CADSES programja keretében 2003. júniusában nyújtotta be Drezdában a Szász Tartományi Belügyminisztérium, mint vezető part­ner. A 2003 és 2006 között megvalósult 2,5 millió eurós projektben összesen 22 partner vett részt Németországból, Csehországból, Ausztriából, Lengyelországból és Magyarországról. Felkérés alapján közreműködött a projektben a Közép-Ti- sza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgató­ság. A magyar hozzájárulás PHARE és kormány­zati társfinanszírozással valósult meg. A projekt keretében nemzetközileg egyeztetett in­tézkedéseket dolgoztak ki a megelőző árvízvédelmet támogató területrendezési eszközökre. A projekt célkitűzése és elsődleges feladatai között szerepelt az árterek kijelölése, az árvízvédelemmel érintett terü­letek felülvizsgálata, tározóterek kijelölése részletes digitális modellek alapján, valamint különböző, a vízvisszatartást célzó és egyéb árvízvédelmi intézke­dések meghozatala és gyakorlása. Ezek a célok a ma­gyar gyakorlatban sem ismeredenek, ezért a projekt magyar vonatkozású céljai közé tartozott a Vásárhe­lyi Terv Továbbfejlesztése gyakorlati tapasztalatai­nak megosztása a nemzetközi együttműködés során. A konferencia keretében a KOTIKÖVIZIG be­mutatta Magyarország árvízvédelmi helyzetét. A konferencia elnöksége A konferencia hallgatósága Gátőrjárás, gátőr, segédgátőr A gátőrjárás az árvízvédelmi vonalnak, egyben az árvízvédekezési készenlétnek — a rendszeres kar­bantartás és felügyelet céljából — egy gátőrre bí­zott, legkisebb egysége. A 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság védvonalait jelenleg 552 gátőr­járásra osztják fel. Az árvízvédelmi vonal legkisebb egységének, a gátőr járásnak, valamint az ott tárolt védekezési kész­leteknek a kezelését ellátó dolgozó a gátőr. A gátőr árvízvédekezéskor, a gátőrjárásban munkavezetői feladatokat lát el. A segédgátőr az árvízvédekezés időszakában a gát­őr mellé beosztott dolgozó, kinek az őrszolgálat és az éjjel-nappali folyamatos figyelőszolgálat ellátása a feladata. A gátőrjárás védvonalszakaszára beosztott segédőrök számát a készültség fokozataitól, illetve a veszélyeztetettség mértékétől függően állapítják meg. A Duna neveiről A folyó kelta eredetű neve csekély módosítással fenn­maradt majdnem mindegyik népnél. A kelták eredeti­leg "DíW-nak nevezték, ami nyelvükön "gyors, ro­hanó, féktelen" jelentéssel bírt. A rómaiak átvették a szó tövét, s "Danuvius", majd később "Danubius" lett belőle. Napjainkban is ezt a nevet használják saját va­riációjukban a Duna mellett élő népek. A németek "Donau"-mk, a szlovákok "Dunaj'-mk, a magyarok "Duná"-nak, a szerbek "Dunav"-nak, a bolgárok "Dunare"-nek és a románok "Dunarea"-rak mondják. Az ókori görögök a Dunát a torkolatánál, a Fekete­tengernél fedezték fel. Csak alsó folyását ismerték és a folyót "LvW-nak, vagy "Isteő'-nek hívták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom