Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Május
Az áradat ellen nincs tökéletes biztonság Népszabadság Online, 2006. május 8. Az utóbbi évek árvízi tapasztalatai alapján a Föld- és Vízgazdálkodási Nemzeti Stratégiai Bizottság önálló vízügyi hivatal felállítását javasolja a kormánynak. A testület szerint az árvízvédelemnek nem adottak a feltételei. Az elmúlt nyolc év tapasztalatai alapján a Kárpát-medencében számolni kell a rendkívül magas és hosszú lefolyású árvizek rendszerességével, és a mind magasabb vízszinttel. Finnek oka a most már biztosnak látszó éghajlati változás, valamint a Kárpát-medence peremén elhelyezkedő államok környezet- és vízgazdálkodása. Ezért újra kell gondolni Magyarország vízgazdálkodási szervezetének felépítését. A következő évtizedekben a vízgazdálkodást a magyarországi természetgazdálkodásban kiemelten kell kezelni — javasolja a kormánynak a Föld- és Vízgazdálkodási Nemzeti Stratégiai Bizottság. A Glatz Ferenc professzor vezette bizottság szerint az árvízvédelemnek (és a belvízelhárításnak) Magyarországon jelenleg nem adottak a tárgyi— szakmai feltételei. Nem tudunk megfelelni az EU vízpolitikai irányelveinek, kis létszámú a lokális szakadminisztráció, hiányoznak az EU által megkövetelt nagyrégiós tervezés feltételei, alultervezettek a költségvetési eszközök, és nincs pontos állásfoglalás arról, hogy mit vállal magára az állam. A főbb védekezési anyagok felhasználása 2006. március 26-május 9. Védekezési anyag Dunavölgy Tiszavölgy Összesen Árvédelmi zsák db 2880259 8858872 11739131 Konténer zsák db 0 17318 17318 Sztearin fáklya db 22125 114257 136382 Fólia m2 55728 391216 446944 Szűrőszövet m2 680 125420 126100 Netlon háló m2 0 4130 4130 Palló m3 3 1046 1049 A magyarországi vízgazdálkodásról és árvízvédelmi rendszerről A Föld- és Vízgazdálkodási Nemzeti Stratégiai Bizottság állásfoglalásai és javaslatai A Föld- és Vízgazdálkodási Nemzeti Stratégiai Bizottság 2006. május 5-én meghallgatta az Országos Műszaki Irányító Törzs részletes beszámolóját az ez évi magyarországi árvízről és az árvízvédelem tevékenységéről. A bizottság 2006. március 10-től rendszeresen megvitatta a Kárpát-medencei árvízhelyzet kialakulásának okairól, a védekezésről és a védekezés tanulságairól szóló tájékoztatókat. Az üléseken a magyarországi föld- és vízgazdálkodás legjobb akadémikus szakértői, valamint föld- és vízgazdálkodási mérnökei, tárcaképviselők vettek részt. A mai ülésre meghívást kapott a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa (a MTA főtitkárának vezetésével), valamint az árvízvédekezést támogató Tudományos Tanács. Az együttes ülés vitája alapján a Föld- és Vízgazdálkodási Nemzeti Stratégiai Bizottság javaslatokat fogalmaz meg a kormánynak a magyarországi vízgazdálkodás helyzetéről és a vízgazdálkodási szakadminisztráció felépítéséről. A javaslatok a következők: 1. Javasoljuk, hogy a Miniszterelnök Úr a nyilvánosság előtt adjon ismételten elismerést az árvízvédelmet irányító Országos Műszaki Irányító Törzsnek, amiért az elmúlt hetekben — a szakemberek szerint akkor „reménytelennek” nyilvánított helyzetben — egyedi megoldásokat talált a védekezésre. Az elmúlt két hónap során mind a Föld- és Vízgazdálkodási Nemzeti Stratégiai Bizottság, mind a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa lehetségesnek látja a hosszú távra vonatkozó javaslatok megfogalmazását. 2. A Kárpát-medencében, az elmúlt nyolc év tapasztalatait figyelembe véve, számítani kell arra, hogy rendszeressé válnak a rendkívüli nagyságú és időben is hosszú lefolyású árvizek, s egyre magasabbak lesznek a vízszintek. Mindennek okát — mint kiderült — a most már állandósultnak tekinthető éghajlati változások és a Kárpát-medence peremén elhelyezkedő államok negatív hatású környezet- és vízgazdálkodása idézi elő. Mindezek alapján újra kell gondolni Magyarország vízgazdálkodási szervezetének felépítését, a következő évtizedekben pedig kiemelten kell kezelni a vízgazdálkodást a magyarországi természetgazdálkodásban. 3. A magyarországi árvizek nem egyszerűen az előre nem látható katasztrófák közé sorolandók, hanem a Kárpát-medence vízgazdálkodási rendszere szélsőséges eseteinek kell őket tekinteni. 4. Az árvízvédelemnek (és a belvíz-elhárításnak) Magyarországon nem adottak a tárgyi—szakmai feltételei. Nem tudunk megfelelni az Európai Unió vízpolitikai irányelveinek, kis létszámú a lokális szakadminisztráció, hiányoznak az EU által megkövetelt, nagyrégiós tervezés feltételei, alultervezettek a költség- vetési eszközök, s arról sincs pontos állásfoglalás, mit vállal magára az állam. 5. Magyarország földrajzi fekvéséből, a Kárpát-medence vízjárásainak alakulásából következően a vízgazdálkodási szakadminisztrációt külön, önálló költségvetésű Vízügyi Hivatal irányítása alá tanácsos rendelni, kiemelve ezzel az egyik szaktárca köréből. (A bizottság elmúlt másfél éves működésének egyik tapasztalata szerint a több tárcához tartozó vízgazdálkodás tárcaközi koordinációja az elmúlt években kezdeményezett különböző formák egyikében sem volt működőképes.) A bizottság azt javasolja, hogy ennek a hivatalnak is legyen hasonló a jogállása a már működőképes Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataléhoz. 6. A kormányzati szakadminisztráció, a vízgazdálkodási mérnöki kar, valamint az akadémikusok ered- mény'es együttműködése alapozhatja meg a hatékony kormányzati munka hátterét. Az együttes ülés részvevőinek javaslata szerint ezért ajánlatos ezen a fórumon megvitatni a következő években is az elmúlt nyolc év árvizeinek tanulságait, valamint a kormánybizottság időközben született javaslatait (az árvízvédelmen kívül a Vásárhelyi-tervre, a Dunára, a műtárgyépítési stratégiára, a kis vízfolyások környezetgazdálkodási hasznosítására stb.) A bizottság nem a sajtónak, nem a közvéleménynek, hanem az államigazgatásnak és a szakadminisztrációnak dolgozik.
