Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
A dunai árhullám hidrológiai sajátosságai és értékelése A 2005—2006-os tél folyamán a Duna vízgyűjtőjén — a nagymarosi szelvényre vonatkoztatva — a hóban tárolt vízkészlet elérte a 21 km3-t, amely az elmúlt 25 év egyik legmagasabb értéke volt. A március elejei első olvadást az újabb havazás részben pótolta (18 km3-re), majd március végén intenzív hóolvadás kezdődött ismétlődő közepes csapadékokkal kísérve. A Duna dévényi szelvényébe érkező közepesen magas (5-6000 m3/s hozamú) árhullám csúcsban találkozott a Morva példádan mértékű áradásával (kb. 1500 m3/s), amely rendkívüli tömegű, de az LNV értékeket el nem érő árhullámot eredményezett. A Vág esőből és hóolvadásből származó jelentős (kb. 1000 m3/s) árhulláma mintegy egy nappal megelőzte a Duna csúcs-vízhozamát és jelentős mederteltséget eredményezett, amely miatt - nem tudván ellapulni - a ráfutó dunai árhullám Esztergom alatt túllépte a korábbi LNV-ket, hozama meghaladta a 9000 m3/s-ot. A Dráván csak kisebb árhullám vonult le, amely az Al- só-Dunát nem duzzasztotta vissza és így a dunai árhullám Adonytól fokozatosan ellapulhatott, LNV alatt, de igen tartós vízszintekkel vonult le, ami kihatott a védekezési munkákra. A folyó szerbiai szakszán, a Száva torkolata alatt - annak közepes árhulláma és a Tisza rendkívüli áradása következtében - ismét LNV-k és 15-16 ezer m3/s-os tetőző vízhozamok alakultak ki. A 2006. és az 1965. évi árhullámok összehasonlítása a Duna budapesti szelvényében A két árhullámkép összevetéséből kitűnik, hogy 2006-ban a Dunán tipikusan hóolvadásos eredetű, „magányos" árhullám alakult ki, viszonylag gyors áradással és rövid apadó ággal. Vízszint m B.f. A Duna árhullámképei a folyó magyarországi szakaszán - Nagybajcstól Mohácsig
