Szlávik Lajos: A Duna és a Tisza szorításában - a 2006. évi árvizek és belvizek krónikája (KÖZDOK Kft, Budapest, 2006)
Április
Április 12. A Duna védvonalai mentén már csak a folyam alsó szakaszán léptek fel új árvízi jelenségek; ott a további buzgárosodási folyamatok ellen igyekeztek védekezni. A KÖTIKÖVIZIG területén a megadott határidőre elkészültek az előre tervezhető védelmi munkákkal. Kiépítették, illetve megerősítették a védműveket Tószegen, Tiszavárkonyban, Tiszajenőn és Vezsenyben, továbbá Tiszabőn, Tiszakécskén és Lakitelken. A hosszan tartó magas víz miatt napról napra gyarapodnak a Tisza mentén az árvízi jelenségek. A szeles időjárás következtében sok helyen kellett a hullámverés ellen védekezni. Helyenként az egyméteres magasságot is elérték a hullámok. A károsodott töltés- szakaszokat (FETIKÖVIZIG — 3 km-en, ÉKÖVIZIG - 5 km-en, KÖTIKÖVIZIG — 8 km-en) sikerült bevédeni. Ülést tartott a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Védelmi Bizottság. Ma hajnalban a Tisza vízállása Csongrádnál meghaladta a III. foknak megfelelő 850 cm-t. Lezárták a szegedi partfal kulisszanyílásait. A Tisza árhullámképe Csongrádnál Szerda Nem becsülik alá a tiszai árvízveszélyt Új Néplap, 2006. ápriüs 12. A Tisza Szolnoknál már meghaladta az emlékezetes 1970-es árvíz szintjét, arra azonban még lehet fogadást kötni, hogy túlszárnyalja-e folyó az 1999-es, második legnagyobb tetőző vízállást. Szerencsére nem változott az előrejelzett tetőzés szintje — kezdte tegnap sajtótájékoztatóját Ivaskó hajós. A KÖTIKÖVIZIG védelemvezető-helyettese kedvező fejleményként értékelte, hogy stabilizálódtak a vízállások a Hortobágy—Berettyón. A vízgyűjtőn tegnap lehullott, s ma is várható 10-20 millimé- ternyi csapadék nem emeli meg a Közép-Tiszán a te- tőzési értékeket, viszont időben és térben egyaránt elnyújtja az árhullámot, továbbá hátráltatja a felkészülést. A szakember úgy vélte, a tetőzési szakasz Szolnoknál 30-50 kilométer hosszú is lehet, s pár centis ingadozást nem számítva három-négy napig is eltarthat A huzamosan magas vízszint és az árvízi jelenségek pedig szoros összefüggésben állnak. Már most ott tartunk, hogy a belvizes terület csökken, ugyanakkor egyre több helyütt látni fakadóvizet. Ivaskó hajós elmondta: a húsvétra való tekintettel és a balesetek elkerülésére a városi önkormányzat valószínűleg lezáratja a szolnoki Tisza-parti sétányt. Kisebb a veszély, mint 2000-ben, de nem becsüljük alá — fogalmazott Csomós Mátyás. A katasztrófavédelem megyei vezetője beszámolt arról, hogy csütörtökön délutánra megyeszerte 2914 kijelölt polgári védelmi szolgálatos áll majd készenlétben, hogy órákon belül bevethessék ott, ahol indokolt. Szükség esetén átcsoportosításokkal további erőket mozgósíthatnak. Épül az ideiglenes védmű Tiszakécske belterületén Tiszakécske A régészeti kutatások szerint a mai Tiszakécske területén már közel másfélezer évvel ezelőtt lakóközösségben éltek őseink. A faluról, „Cechke” néven, egy 1332-ben készült — ma a Vatikán irattárában őrzött — egyházi tizedjegyzék tesz először említést, A tatárjárás idején sokan kerestek menedéket a Tisza ingoványos vidékén, ennek következtében gyorsan gyarapodott a lakosság. A török uralom alatt azonban gyakorlatilag elpusztult a falu. Sokan a török szultán birtokához tartozó, úgynevezett „hász" városokba (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd) menekültek. Az 1690-es összeírás során nemesi pusztaként említik a községet és határát. A Rákóczi-szabadságharc leverése után a kécskei birtok új tulajdonosai Nógrád és Hont vármegyékből — zömmel katolikus vallású — családokat telepítettek a faluba, hogy a termőföldek ne maradjanak parlagon. Az új telepesek lakóhelye a régi Kécske nagyobb kiterjedésű elhagyott része (Újkécske) lett, ahol „taksások” művelték a földet. A Tisza-szabályo- zási munkálatok idején az 1863-ben alakult — a terület ármentesítést és belvízrendezését is ellátó - Kécske—Kecskeméti Ármentesítő Társulat tömörítetté a terület birtokosait. A térség egyik legnagyobb árvízi katasztrófáját az 1879-es tiszai áradás okozta. Az 1950-ben Tiszakécske néven egyesült O- és Újkécske 1986-ban kapott városi rangot. Tiszabög is a településhez tartozik. A KÖTIKÖVIZIG működési területén fekvő városban jelenleg több mint 12 ezer ember él. A környék természeti gazdagsága, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet védett növény- és állatvilága, az élő és a Holt-Tisza vadregényes tája, valamint a környéken feltárt termál- és gyógyvizek messze földről vonzzák a látogatókat. Tiszakécske napjainkban a környék jelentős idegenforgalmi célállomása.
