Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében
lehet csak termelni. Van év, amikor a természetes csapadékot fenti hozamok biztosítása érdekében csak 50-60 mm öntözővíz kiadásával kell kiegészíteni, és van, amikor ugyanezt az eredményt csak 150-250 mm víz kiadásával tudjuk biztosítani. Ezért szükséges - véleményem szerint - az egyes növényfajokhoz és termelési színvonalhoz kapcsolni a "feltétlen - félté teles öntözés" kategóriát és az abból eredő tennivalókat. A népgazdaságilag szükséges - ökonómiailag optimális vetésszerkezet - konkrétan egy-egy mezőgazdasági üzemben más-más összetételben - a korlátozó tényezők figyelembevételével valósul meg. Mivel az öntözés az egyik legtőkeigényesebb mezőgazdasá gi beruházás, alapvető az olyan vetésszerkezet kialakítása, ahol minél kisebb arányban szerepel - az öntözést csak időszakonként igénylő és viszonylag kismértékű többlethozamot produkáló - kalászos növény. Azokban az üzemekben, ahol a termelési célkitűzés 6,5-7 t/ha-os eredmény elérése, ott- évenként eltérő mértékben - de már ma is szükséges az öntő zés. Az 1983-85. évi országos tapasztalatok ezt egyértelműen alátámasztják. Az öntözéses növénytermelés tervezett célkitűzéseit csak akkor lehet elérni, ha sikerül az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének genetikai megalapozása, melynek során fő feladat:- kiemelkedően szilárd, illetve alacsony szár,- nagyfokú rezisztencia a sajátos mikroklímatikus viszonyok között,- a növényállomány maximális sűríthetősége a minél nagyobb hektáronkénti termésmennyiség érdekében. öntözésre berendezkedni csak olyan fajták birtokában érdemes, amelyek - jó piacuk mellett - az öntözést különösen meg is hálálják. Az öntözésre berendezett területeken számottevő eredményt csak igen intenzív fajtákkal lehet elérni. A hazai öntözések eredményességének egyik alapvető feltétele tehát az öntözéses gazdálkodás céljaira nemesített fajták biztosítása. Az ilyen fajták előállítása azonban igen sok gonddal és fáradtsággal jár. öntözéses gazdálkodás céljaira nemesíteni tehát nem gyors sikert ígérő feladat. A jelenlegi szabályozás azonban a nemesítőket arra ösztönzi, hogy fajtájukat minél nagyobb területen termesszék. A csupán öntözéses körülmények között termeszthető, de ilyen viszonyok mellett kimagaslóan jó és biztos termést adó fajták kinemesítésével - a nemesítők nem foglalkoznak. Mindezekhez szorosan kapcsolódik a trágyázás, a vízforgalom és egyéb az öntözött viszonyok között speciálisan fellépő biológiai törvényszerűségek párhuzamos és komplex vizsgálata . Az öntözést igénylő (megháláló) fajták iránti mezőgazdasági üzemi igény hosszú múltra tekint vissza. Az öntözéses 61 /
