Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében
gazdálkodás eredményeit - hiányosságait vizsgáló tanulmányok többsége az öntözéses fajták hiányát, mint az öntözés eredményességét negatívan befolyásoló tényezőt említik. Ezek a megállapítások ma már csak részigazságok. Egyes öntözőgazdaságok, - de nem öntözőgazdaságok is - kedvező éves és tenyészidőszakon belüli csapadékeloszlás esetén tábla és üzemi átlagokban burgonyából 40-50 t/ha, cukorrépából 50-60 t/ha, lucernából 12-14 t/ha, kukoricából 10-12 t/ha - termésátlagot produkálnak a köztermesztésben lévő fajtákkal. Tendenciájában hasonló a helyzet a gyepigaz- dálkodásban. Tehát a biológiai potenciál a jövedelmező öntözéses gazdálko dáshoz nagyrészt biztosított. Mégis mi a hiba? Alapvető probléma, hogy az öntözéses technológia során nem élnek az üzemek a tőszám sűrítés lehetőségével. Az öntözött kapás kultúrák - fajtától függően - 15-25 ezer tő/ha-ral nagyobb főszámmal biztonságosan sűríthetők, mint a nem öntözött területek. Sűrítés nélkül a nem öntözött kultúrákhoz viszonyítva csak szerény többlettermés érhető el. Régi, és ma is igaz paraszti mondás "ahol a tő, ott a cső". A sűrítés optimális határát a fajtaismertetők általában tartalmazzák. A nemesítéssel foglalkozó intézetek a fajtákat öntözéses próbának is alávetik és ezért ezzel kapcsolatos tapasztalatokkal rendelkeznek. Az érem másik oldala az a gyakorlati és kutatói tapasztalat is, hogy az egyes fajokon belül a hazai és a külföldi fajták egyrésze jelentős, másrésze alig - és talán furcsának tűnik - egyrésze nem reagál termésnövekedéssel az öntözésre. Ezért az a gazdaság, amelyik olyan fajtát vet és öntöz, amely alig, vagy negatívan reagál az öntözésre, nem a fajtáról, hanem az öntözésről mond rossz, vagy megsemmisítő véleményt. Ezért kell a termelési rendszereknek szélesebb körű propaganda tevékenységet kifejteni, hogy öntözésre csak olyan fajta kerüljön, aminek kimutatott öntözési reakciója is a legjobb. Ebben jelentős a szerepe a szaksajtónak is, ahol egy-egy növény termeléstechnológiai leírásánál, a fajta tesztelésnél a legritkább esetben jelenik meg az öntözéses körülményekre való ajánlás. Kertészeti termelés Mindinkább világossá válik, hogy a gyümölcstermesztés gazdaságosságát az intenzív termesztés fejlesztésére kell alapozni. A gyümölcsösök telepítése ha-onként nagy beruházást, fenntartása is nagy ráfordítást igényel. A munkaműveletek gépesítése és egyéb költségek a termés betakarításán kívül állandóak. Ezeket az állandó költségeket a jelenleginél kiegyenlítettebb, jobb minőségű és nagyobb terméssel lehet ellensúlyozni, amely a gyümölcs gazdaságosabb termelését eredményezi. Az intenzív gyümölcsösök telepítésénél a tőszám növelése, a területki választás, új kiónok, korszerű fajták, koro62
