Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében
A többi zöldségfaj esetében is állandó - kiegyenlített magas termést - minőségi árút - öntözés nélkül nem lehet elérni. Különösen így van ez a paradicsom, zöldborsó, zöldbab esetében. Amennyiben sikerülne a cukorrépa, burgonya, zöldségterületeink jelentősebb részét országosan öntözött körülmények közé helyezni - csak ezzel az egy intézkedéssel - 20-30 ezer hektár területet lehetne a gabonatermesztés céljaira felszabadítani. Egyúttal biztosítani lehetne ezeknek a növényeknek minden évben nagy biztonsággal történő termelését, aminek nem elhanyagolható a gazdaságpolitikai jelentősége. A szálastakarmányok közül az évelő pillangós növények országos szénahozamát növelni kell. Ezt akkor lehet csak biz tosítani, ha 60 ezer ha pillangós területet öntözésbe vonunk és ott hektáronként 14 t/ha szénaértéket állítunk elő. Az 1,24 millió hektáros gyepterületből azok elhelyezkedése, minősége, valamint többcélú hasznosítása ismeretében megállapítható, hogy intenzív gyepgazdálkodást 700 ezer ha- on lehet folytatni, míg a további 540 ezer ha-on csupán minimális terméshozam növekedés vehető figyelembe. Száraz körülmények között az intenzívvé fejlesztett gyepterületeken hektáronként 4,8-5,0 t szénatermeléssel számolunk, tehát a tervelőirányzatok teljesítéséhez növelni kell az öntözésbe vont területeket. Ezzel egyidejűleg ugyanezen célból, elkerülhetetlennek látszik a további gyepterületek feltörése és szántóföldi hasznosítása is. Ezért a hazai gyepgazdálkodás fejlesztésének ügyét a gabonaprogram szerves részének kell tekinteni. A hazai éghajlati adottságaink között azonban a gyepen tartott állatállomány tavasztól őszig történő zökkenőmentes ellátása csak öntözött körülmények között biztosítható, így a gyepgazdálkodás lehetőségeinek kihasználása elválaszthatatlan a gyepöntözés átgondolt fejlesztésétől. Hazai viszonyok között indokolt az öntözéses kukoricatermesztés bővítése. Eddigi tapasztalatok alapján a kukorica öntözésbe vonása - a vetőmag mennyiségi és minőségi előállításához fűződő hazai és exportérdekek ismeretében - a vetőmagelőállítás területén alapvetően szükséges, a távlatok ban pedig elengedhetetlen. A hibridkukorica vetőmagelőállítás 50 ezer ha vetésterületet igényel. Ebből 30 ezer ha területen számolunk öntözéses termesztéssel, hektáronként 3,0 tonnás .terméshozammal. A területegységenként elérhető hozamok, valamint a termelésbiztonság növelése érdekében célszerű a kukorica öntözését is bővíteni. A hosszú távú tervidőszak közepétől számolni lehet olyan kukoricahibridek megjelenésével, amelyek potenciálisan - figyelembe véve a hazai vegetációs időt - optimális vízellátás esetén hektáronként 15,0-16,0 t hozamot adnak. Mindezek figyelembevételével indokolt 90 ezer 59
