Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
II. Az öntözéses gazdálkodás célja, feladata Magyarországon, helye, szerepe a mezőgazdaság általános fejlesztésében
A nagyobb arányú fejlesztéseket ennek megfelelően az első-második csoportba sorolt talajokon lehet és szabad szorgalmazni. Az öntözés fejlesztésének vizsgálatánál az adott területek talajainak speciális tanulmányozása mindenkor elsőrendű fontosságú. A fejlesztések optimális elhelyezésénél - kialakításánál - alapvető szempontként kell kezelni, hogy regionális rendszereket lehessen kialakítani. Ez persze nem lehet kívánalom minden esetben a fejlesztés első ütemében. A műszaki létesítmények kialakítása során azonban figyelembe kell venni az 5-15 éves távlatban várható fejlesztések hatásait is. Ez történt az NK-III., NK-XIV-es főművek fejlesztése, a Hajdúsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR), stb. esetében is. Rendkívül lényeges feltétel a biológiai alap megteremtése. Mezőgazdaságunk fejlődése belterjes irányú. Az új fajták potenciális termőképessége egyre inkább nagyobb, mint amit a lehulló csapadékkal el lehetne érni. Az öntözés elsődleges indokoltságát ugyanis feltétlenül az adja meg,- szemben a korábbi "aszály elleni" célkitűzéssel - hogy a fajta biológiai igénye a víz iránt nagyobb-e, mint amit a lehulló csapadék biztosíthat. A másik indok feltétlenül ökonómiai, mert rendkívül nagy termelési költségű növényeknél a termelési értéket - tehát magát a termést - is feltétlenül biztosítani kell. Az öntözésnek különleges jelentőséget ad az, hogy a termés biztonsága - amennyiben a többi termelési feltételt is hasonló színvonalon biztosítjuk - igen nagyfokú. A Világélelmezési Konferencia Rómában (1974) megállapította, hogy ahhoz, hogy az emberiség jelenlegi élelmezési szintjét fenntartsuk a XXI. század elejéig, az élelmiszer- termelést meg kell kétszerezni. A mezőgazdasági termékek mennyiségi növelésének két módja van: a termőterületek növelése, vagy a meglévő területeken a terméshozamok emelése. A fejlett országokban a művelhető földterületek erőforrásai gyakorlatilag kimerültek. A fejlődő országokban a nem használt területek fokozatos csökkenését állapították meg. A Földön jelenleg élő generáció élelmezéséhez elegendő 158 millió hektár művelése, feltételezve, hogy mindenhol fejlett mezőgazdasági technikát alkalmaznak. A Föld 1,5 milliárd ha művelhető területének 60%-ánál az éghajlati tényezők miatt öntözésre van szükség. Az öntözés hatékonyságát az a tény is illusztrálja, hogy az öntözött területek a Föld megművelt területeinek 17%- át teszik ki és ezek termelik meg az összes mezőgazdasági termék 50%-át pénzben kifejezve. A Közel Kelet országaiban (20 ország, a FAO osztályozása szerint) az öntözött területek az összes mezőgazdasági termékek 70%-át adják, bár a művelt területeknek csak 36%-át foglalják el.
