Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
I. A magyar öntözéses gazdálkodás fejlődése
lényegében a kialakult szinten marad. A tervcélok megvalósítását a szálastakarmány termelés színvonalának dinamikus növelése mellett, az arra alkalmas gyepterületek hozamainak jelentős fokozásával kell biztosítani. Mindezeket a meglévő erőforrások jobb kihasználásával, takarékosabb gazdálkodással, a területegységre jutó hozamok gazdaságos növelése útján kellett elérni. Mit mutatnak az 1981— 84. évek tényadatai? 1981-84. között a mezőgazdaság bruttó és nettó termelése növekedett. A szálas takarmány vetésterülete csak kismértékben, a gabonával (kalászos + kukorica), valamint a rizzsel hasznosított' terület az 1976-80-as évek átlagos területi mértéké- hez viszonyítva 200 ezer ha-ral csökkent. A fontosabb szántóföldi növények 1981-84. évek átlagtermését a 12. sz. táblázat mutatja. 12. sz. táblázat A fontosabb szántóföldi növények 1981-84 közötti termésátlaga 1976-80. évek átlaga 1981 . 1982. 1983. 1984 . Növény é v b e n kg/hektár Búza 4060 4000 4390 4410 5400 Kukorica 4850 5860 6860 5680 5880 Cukorrépa 33640 38750 42560 34700 39780 Lucerna, széna 5290 5210 5400 4970 5110 Burgonya 14160 18200 17340 1 5920 20830 Silókukorica 19020 20850 22540 1 7020 2021 0 Paradicsom 25180 2631 0 29190 26900 24270 Zöldpaprika 9440 1 2040 13020 13230 8980 Fűszerpaprika 7650 7740 10280 771 0 6060 Zöldborsó 6450 6320 7900 7420 10490 Gyep (széna) 1480 1580 1710 1510 1 580 Rizs 1340 2990 3780 3730 2460 A növénytermesztés eredményei igazolják a termelési rendszerek több éves tapasztalatait, miszerint- a legmagasabb termésátlag, a legalacsonyabb fajlagos mű- 34
