Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
I. A magyar öntözéses gazdálkodás fejlődése
trágyafelhasználás, a jó eszközhatékonyság a legjobb vízháztartásé talajokon jelentkezik,- a termés mennyiségét azonos vízháztartási viszonyok mellett a tenyészidőszak alatt lehullott, vagy pótolt víz mennyisége befolyásolja döntően,- a kiugró terméseredményekhez az átlagosnál jóval nagyobb tenyészidei vízre van szükség,- a tápanyagellátás és más eszközök hatékonysága erősen függ a vízellátottságtól.- Száraz viszonyok között a termelés intenzitásának növekedővel hatványozottan nő a termelés kockázata. A vízhiány megítélése, számszerűsítése és a hozamra gyakorolt hatásával a szarvasi ÖKI-ben Szőke M. Lajos és Sza- lóki Sándor foglalkozott. Kutatási eredményeikből a Túrkeve térségére végzett vizsgálat összefoglaló táblázatát mutatom be, ami az előzőekben leírtakat más oldalról is alátámasztja. (13. sz. táblázat). A mennyiségi ingadozás mértékét is meghaladja a minőségi romlás. Az eddigi tapasztalatok, vizsgálatok alapján valószínűsíthető, hogy a talajok vízháztartási viszonyainak, a talajhibáknak gyorsabb javítása, az öntözésigényes növények ki- terjedtebb öntözésbevonása országos méretekben együttesen segítheti a növénytermesztés tervezett dinamikus növelését. A VI. ötéves terv legfontosabb feladatnak a már meglévő létesítmények hasznosítását, állaguk magasabb szinten történő megújítását tartotta. Ezért a terv a hosszú távú fej- lesztési program időarányos részeként 250 ezer ha rekonstrukcióval és 150 ezer ha új fejlesztéssel számolt. Az agrár tervcélok változása, valamint - ezzel összefüggésben - a beruházások ütemének csökkenése következtében a jóváhagyott tervcélkitűzés módosult. Megváltozott az öntözéses gazdálkodás előzetesen tervezett üteme is, a következők szerint: Új önt. telep építés 35 ezer ha 1265 millió Ft (1981-1985.) Korszerűsítés: 40 ezer ha 1125 millió Ft (1981-1985.) Ezzel egyidejűleg megváltoztak a főmű fejlesztés anyagi feltételei is. Az OVH 19 76-80. évi 1,2 Mrd Ft-ot kitevő célcsoportos fejlesztésekre fordítható kerete a VI. ötéves tervidőszakban' 0,35 Mrd Ft összegre csökkent. Figyelembe véve a fajlagos beruházási költségek növekedését is, a létrehozható műszaki kapacitás volumene mintegy 20-25%-a lehetett az elmúlt tervidőszakénak. Megváltozott a célcsoport tartalma is. Felszínalatti félstabil telepek ebből az összegből továbbra sem épülhettek.
