Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)

VI. Közgazdasági feltételek

A támogatási és hitelrendszernek az állami célkitűzéseket kell alátámasztani. A mindenkori népgazdasági igény adhatja meg az alapját a differenciált támogatási és hitelrendszer kialakításának. Az öntözésfejlesztés népgazdasági és üzemi hatékonyságának növelése érdekében mind a támogatás odaítélésének, mind a hitelfolyósítás elbírálásának alapjául a pályázati rendszert kell tekinteni. Előnyben részesíten- dők azok a gazdaságok, amelyek különleges célú népgazdasági, vagy tájfejlesztési program megvalósításában működnek közre, iparszerű termelési rendszerhez tartoznak, élelmiszeripari objektum nyersanyag-ellátásában vagy egyéb kapacitásainak kihasználásában is részt vesznek.

1. Az öntözéses gazdálkodás vállalati és népgazdasági vizsgálati szempontjai

Népgazdasági vizsgálat szempontjai:

A vízgazdálkodás és fejlesztése a termelői infrastruktúra fogalomkörébe tartozik. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlesztés megköveteli, hogy az infrastruktúra fejlettsége és fejlesztése - az adott gazdaságfejlesztési szakasznak megfelelően - meghatározott színvonalat érjen el. A volumenében elégtelen infrastruktúra fékezi a gazdasági növekedést. Hasonlóképpen hat azonban a túlzott mértékű fejlesztés is, mivel a beruházási forrásokat a közvetlen termelő beruházásoktól vonja el. Egyes esetekben a fejlesztés csak évtizedek múlva fejti ki részben vagy egészben hatásait.

Előfordulhat az a helyzet is, hogy a termelési tényezők gyorsabban fejlődnek, mint az infrastruktúra. Ennek következtében egyes tájak, országrészek fejlődése is lelassulhat.

Ezért kíván a vízgazdálkodás egésze - ezen belül az öntözés fejlesztése - koncepcionálisan átgondolt előkészítőtervező munkát. A vízgazdálkodási nagyberuházások általában többcélúak és feladatuk a folyószabályozás, az árvíz, a belvíz, a vízellátás, öntözés, halászati vízhasznosítás, környezetvédelem fejlesztése.

A többcélú népgazdasági érdek - az öntözésfejlesztés területén - az alábbiakban foglalható össze:

1 . Biztosítja a térségben a mezőgazdaság arányos és fokozatos, egyben differenciált fejlesztését.

2. Segíti a mezőgazdaság termelési színvonalának emelkedését.

3. Csökkenti a termelési színvonal ingadozását, ezzel növeli a belföldi ellátás és az export biztonságát.

4. A mezőgazdaság részére adott egyéb támogatások hatékonyabb hasznosítását biztosítja (ültetvénytelepítés, állattenyésztés fejlesztése stb.).