Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)
VI. Közgazdasági feltételek
A vállalati vizsgálat szempontjai: Az öntözéses termelés eredményességét az elmúlt 20-30 évben - sok esetben még ma is - a:- a beruházás megtérülésével,- az öntözött és nem öntözött növények terméskülönbségével, illetve annak értékével mérték. Ilyen vizsgálati szempontok mellett nem gondolt senki arra, hogy vizsgálni kellene pl. a szárítóüzemek gazdaságosságát, beruházási megtérülései idejét, mivel egyértelmű volt, hogy a szárítóüzem a termeléstechnológia szerves része és ha nem minden évben egyforma mértékben hasznosítjuk, akkor is szükséges, mert nemléte esetén kockáztatjuk pl. a gabonatermesztés sikerét. Az öntözéses termelést is így kell értékelni és ehhez az állami irányításban dolgozók és a mezőgazdasági üzemek vezetőinek szemléletében is gyökeres változásnak kell történnie. Az öntözéses termelés üzemi eredményeinek országos vizsgálatánál most kezdünk felhagyni a korábbi módszerrel, amikor az öntöző és nem öntözőgazdaságok, egyes növényeinek átlagos termésmennyiségét hasonlítottuk egymáshoz. Ezért célszerű az öntözőgazdaságokat az elért eredményeik alapján vállalati szinten vizsgálni. Újszerű az a megfogalmazás, ami a mezőgazdaság technikai fejlődését ún. "Technikai szigetek" kialakulásával jellemzi. Sok vonatkozásban vitatható ez a megállapítás, de visszatekintve az elmúlt 5-10 év fejlődésére, ilyen technikai lag az általánosnál jobban fejlett üzemek ténylegesen kialakultak (Bábolnai ÁG, Agárdi ÁG, Nádudvari Vörös Csillag Mgtsz stb). Az itt alkalmazott - kialakított - legfeljebb termesztés-technológiai eljárások, módszerek viszont gyorsan elterjedtek. Ilyen "kiváló öntözéses gazdálkodást folytató üzemek szigete" is kialakult Nádudvari Vörös Csillag Mgtsz. Tiszaföldvári Lenin Mgtsz stb.). Ezek az üzemek jó hatással vannak a fejlesztéssel foglalkozó mezőgazdasági üzemeinkre. Ezeknek az üzemeknek az eredményeit kell széleskörűen elterjeszteni. Az 1976-84. közötti időszak több szempontból ad lehetőséget az öntözőgazdaságok helyzetének vizsgálatára, bizonyos tendenciák alakulására. Az említett kilenc év alatt igen aszályos, (1976. 1983, 1984) csapadékellátottság és eloszlás szempontjából (1982) igen kedvező évek fordultak elő. A köz- gazdasági környezet és egyéb okok miatt erre az időszakra^ esik az öntözésre berendezett területek nagymértékű csökkenése. A vizsgált időszakban az öntözésre berendezett, és az öntözött terület aránya - mint az közismert - igen nagy mértékben csökkent. Az erőteljes csökkenés 1978-83. között következett be. 1984-ben e kedvezőtlen folyamat megállt, illet- ve kis mértékű berendezett területnövekedés tapasztalható.
