Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)

IV. A tervezés mezőgazdasági és műszaki rendszere

- az egyszeri öntözés mértékadó vízmennyiségét- az öntözött területen termelt növények számát,- egy növény öntözésének időtartamát,- napi üzemórát,- az öntözési fordulót, illetve az öntözési idénynormát kell meghatározni.

Az egyszeri öntözés mértékadó vízmennyiségét 15-20 évre nem lehet biztonságosan tervezni - mivel ez függvénye az akkori termelési. - ezen belül a fajta, tápanyagellátás, technológia stb. színvonalnak.

Az azonban biztos, hogy a szántóföldi növényeink fő gyökértömege a jövőben is a 0-45 cm-es rétegben fog elhelyezkedni. Ebből a helyzetfelismerésből adódik a megoldás is.

Meg kell valósítanunk az öntözött talajaink 0-45 cm-es rétegében a "tele kamra" gyakorlatát, arai azt jelenti, hogy a tápanyagokat mindig akkor és olyan mértékben és összetételben kell biztosítanunk, amit a növényfaj, fajta igényel. A növény igény szerinti táplálkozásához (önetetéséhez) az állandó és egyenletes vízellátottságot is biztosítani kell. Ezt csak öntözött viszonyok mellett lehet elérni.

Mivel talajaink 1 cm-es rétegének vízkapacitásig történő feltöltéséhez átlagosan 1 (0,8-1,2) mm csapadék szükséges- számítva esőztető öntözésnél a 20%-os párolgási veszteséget - az egyszeri öntözés víznormája 40-60 mm. Szőlő-gyümölcsös esetében a számítás menete ugyanaz - de a gyökérzettel átszőtt talajmélységet 60 cm-rel célszerű számolni. így az egyszeri öntözés víznormája 70-80 mm.

Az öntözött területen lévő növényszám csökkentése ösz- szefügg a növénytermesztés területi koncentrálódásával a korszerű gépesítéssel. Az öntözőtelepeken célszerű - a monokultúrás termelést is figyelembe véve - három növénynél nem többel számolni.

Egy növény öntözésének időtartamát - az eddigi kutatások alapján - nem célszerű hat napnál hosszabb időszakban megszabni, még akkor sem, ha egyes növényfajoknál - pl. kukorica, burgonya, lucerna - a vetés, a fajtaválasztékkal, a kaszálás időpontjának elhúzásával megnyújtható ez az időpont. Ezt a lehetőséget, mint műszaki tartalékot kell figyelembe venni.

A napi üzemóra a gépi áttelepítésű öntözőberendezések esetében 16-22 órában határozható meg. Ez azonban függ a gépek típusától, automatizáltsági fokától, az üzem munkaerő ellátottságától. A napi üzemidőt úgy kell megválasztani, hogy az esőztető berendezés napi üzemállásának száma lehetőleg egész számú többszörös legyen.

Az öntözési forduló és az öntözési idénynormák

Az öntözési forduló három növény tervezése esetén 18 üzemelő munkanap, ami 20-21 tényleges napot jelent.

Az. OVH Vízrendezési és Vízhasznosítási Főosztály 578/1978. (V. É. 6.) OVH számú közleményben meghatározta az

esőztető öntözőtelepek (fürtök) tervezéséhez a főbb adatokat.

Ennek érdekében a mezőgazdaság oldaláról:

105