Szilárd György: Öntözésfejlesztés (BME Mérnöktovábbképző Intézete, Budapest, 1987)

IV. A tervezés mezőgazdasági és műszaki rendszere

Változás az 1970-es tervezési előírásokhoz képest abban mutatkozik meg, hogy ariditási index alapján négy körzetre osztja az országot és ennek figyelembevételével állapítja meg a tervezési alapadatokat.

Magyarország négy öntözési körzete:

I. körzet; az 1,50-es ariditási index izovonallal bezárt terület: a Tiszalök-Nyíregyháza-Biharkeresztes vonaláig (kivéve a Nyírséget); a Duna-Tisza köze, beleértve a Cserhát, Mátra, Bükk alföldi peremétől délre eső területeket is, egészen Tokaj hegyaljáig, valamint a Dunántúlról a Mezőföldnek a Sió és Sárvíztől keletre, illetőleg a Budapest-Székes- fehérv'ár autópályától délre eső területét.

II. körzet: az 1,30-1,50 izovonalak közötti területek a Keleti Főcsatornától keletre eső Hajdúság és Nyírség, az Északi hegyvidék völgy és sík területei, a Sárköz és a Me- csektől-Villánytól délre eső területek, külső Somogy és a Balaton térsége, valamint a Kisalföld (kivéve a Répcétől nyugatra eső területeket).

III. körzet: az 1,10-1,30-as ariditási index-szel jellemezhető területek: az Alföld legkeletibb része, vagyis a Tiszahát és a Szamoshát; a Kapos-Sió .közti Hegyhát, a Somogy- Tolnai dombvidék, a Dráva-parti Ormánság, a Kemenesalja és

a Répcétől nyugatra eső terület (kivéve a Mátra hegyvidékét).

IV. körzet: ahol ariditási index kisebb, mint 1,10 : ezek a területek csak jelentéktelen részét alkotják a szántóföldi művelésű térségnek. Legszámottevőbb része a délnyugat- Dunántúl, vagyis Belső-Somogy, Zalai dombvidék, Vasi dombvidék (még kevésbé öntözésigényes a legnyugatibb őrség és He- tés), s végül ide sorolhatók a Bakony és az Északi hegyvidék öntözhető területei is. A különböző körzetek öntözési idénynormáit a 26. sz. táblázat tartalmazza.

A fontosabb öntözhető növények agrotechnikai csoportjainak vízfogyasztási csúcsidőszakai a következők: kalászosok: április-május,

évelő takarmánynövények: június közepétől augusztus közepéig,

egyéves takarmánynövények: (fővetésűek) július első fele kapásnövények: június közepétől július végéig, zöldségfélék: július közepétől augusztus közepéig, intenzív gyepek: július közepétől augusztus közepéig, szőlő és gyümölcs: július közepétől augusztus közepéig.

A megadott normák 20% párolgási veszteséget magukban fog lalnak, de nem tartalmazzák az esetleges csatornák vagy csővezetékek veszteségeit.

A normáktól - szélsőséges körülmények mellett - el lehet térni, de ezt - az okok megjelölésével - feltétlenül részletesen indokolni szükséges.