Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
12. Árvízi vizsgálatok
12 árvízi vizsgálatok Magyarországon az általános gazdasági fejlődés megindításához a mélyfekvésü területeknek a folyók gyakori elárasztásától való mentesítése volt az egyik legfontosabb előfeltétel. A Tisza, a Duna, a Körösök és más folyók mentén végzett ármentesitési munkák arányaikat és gazdasági jelentőségüket tekintve világviszonylatban a legjelentékenyebb hasonló rendeltetésű műszaki létesítmények közé tartoznak. Fenntartásuk és a gazdasági élet igényeinek megfelelő folyamatos fejlesztésük ma is a magyar vízgazdálkodás elsőrendű feladata. Az ármentesitést szolgáló müvek megtervezéséhez mindenek előtt az előfordult, illetve előfordulható legmagasabb árviz- szinteket és árvízi hozamokat kell a hidrológusnak megadnia. Fontos hidrológiai feladat annak az előzetes megállapitása is, hogyan fognak a folyó vizjárási és mederviszonyai megváltozni az ármentesitő müvek megépítése után. A müvek rendeltetésszerű üzemében, az esetenkénti árvédekezésekben a vizáüLlásviszonyok- ról való téjékoztatás és előrejelzés a legfontosabb hidrológiai feladat. Természetesen nemcsak a nagyszabású ármentesitési munkákhoz, hanem a vizfölyás medrébe vagy partjára épülő mindennemű létesítmény (hidak, átereszek, kikötők, szivattyútelepek, mederburkolatok stb.) tervezéséhez szükség van az árvizi viszonyok ismeretére. A Duna, a Tisza és főbb mellékfolyóik esetében a hosszú idő óta folyó rendszeres észlelések természetesen nagymértékben meg- 103 -
