Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

11. Magyarország hidrológiai viszonyai

vizmennyis égjek átlagaitól a 11-5. pontban megadott levegőhőmérsékleti adatok lelhasználásával a 11-4. ábra alapján lehet tájékozódni.

A (11-1) egyenlet felírásakor feltételeztük, hogy a vizgyüj2/

tőben tárolt vízkészlet sokév átlagában változatlan. Ha egyes évekre, vagy rövidebb időszakokra kívánjuk a vízmérleget felírni, figyelembe kell vennünk a pozitiv és a negativ tételek egyenlegeként adódó

K = C - (P + L) (11-2)

készletváltozást is. Minthogy sem az elpárolgást, sem a terület felszínén (a hótakaróban, a tavak és vízfolyások medrében) és a felszin alatt (a fedőrétegben, a talajvízben, ill. a karsztvízben) bekövetkező vizkészletváltozásokat nem lehet megmérni,

^Pontosabban: sokévi átlagértékek mérlege esetében a készletváltozás az évek számával,elosztottan kerülne be az egyenletekbe, ezért gyakorlatilag figyelmen kívül hagyható.

10 11-4. ábra

A területi párolgás éven belüli átlagos megoszlása Magyarország folyóinak vizgyüjtőterületén [7]