Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

11. Magyarország hidrológiai viszonyai

felismerhető a folyam vízjárásának a hatása a talajvizszint ingadozásaiban és az el-, illetve visszaszivárgás több m^/s km értéket is elér [216], A Tisza mentén a fenti adatok általában mintegy tizszerte kisebbek.

A tala.jviz hőmérsékleti viszonyait - a talaj hőmérsékletéhez hasonlóan - elsősorban a felszin alatti mélység szabja meg. Amint az 5-8. ábrán is láthattak a napi hőmérséklet ingadozás 1,5 - 2 m-nél nagyobb mélységekben már gyakorlatilag megszűnik, és 3-4 m-nél igen erősen letompulnak már az évszakos ingadozások is. A talajvizek hőmérséklete ennek megfelelően sokkal szükebb határok között ingadozik mint a felszíni vizeké: 6-8 C°-nél kisebb és 10-12 C°-nál nagyobb talajvizhőmérsékleteketcsak egészen kivételes adottságok esetén észlelnek [214].

A talajviz kémiai viszonyait a fedőréteg és a viztartóréteg talajkémiai adottságai szabják meg. Minthogy a talajokban többnyire bőven vannak vizben oldódó anyagok, a talajviz koncentrációja (az oldott anyagok töménysége) általában sokkalta nagyobb, mint a felszíni vizeké.

A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet közelmúltban készült nyilvántartása az összes keménység, a szulfát tartalom és a kémiai jelleg (tipus) szempontjából ad áttekintést az ország talajvizeinek kémiai viszonyairól [213].

Karsztvizek

A vizben könnyen oldódó mészkő és dolomit hegységek járataiban, repedéseiben felhalmozódó csapadékvizek, a karsztvizek, Magyarország hegyvidékein meglehetősen gyakoriak. Az ország legjelentékenyebb karszt-területei a Mecsek, Bükk, Bakony és a Dunazug hegységekben találhatóak. A karsztos területek hidrológiai viszonyait az jellemzi, hogy

1. a csapadéknak viszonylag nagy hányada szivárog be nagy mélységekig,

2. a hegység belsejében nagy területre kiterjedő összefüggő vízfelszín (karsztvizszin) alakul ki,

3. a völgyekben sok és bővizű forrás bukkan a felszínre (11-6. táblázat),- 74 -