Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

11. Magyarország hidrológiai viszonyai

11-6. táblázat;

Magyarország karsztvidékeinek főbb hidrológiai adatai [20?, 100. lap]

Sorszám

A karsztos terület

A források átlagos vízhozamának közelítő értéke _________

m

egnevezése

}

km2

m3/s

</>

(2)

(3)

Mecsek hegység

30

0,3

z

Balatonfelvidék

326

2,5

3

Bakony

340

2,8

4

Vertes, Gerecse, Pilis, Budai h.

337

2,4

5

Bükk hegység

191

1,3

6

Aggteleki karsztvidék

93

0,6

7

Cserhát hegység

7

0, 1

8

Villányi hegység

18

0,2

Összesen

1342

10,2

h. a vízfolyások vízjárása kiegyenlített, vizszállitásuknak viszonylag nagy hányada a felszin alatti lefolyás .

A források vízhozamaira és a vízgyűjtőterületükre hullott csapadékra vonatkozó több évtizedes észlelések adataiból megállapítható az évi csapadék beszivárgó hányada [9]. Az ország több karsztvidékére elvégzett feldolgozásból kitűnt, hogy a karsztvizek utanpótlódása szempontjából elsősorban a téli és az őszi csapadékok a döntőek (11-38. ábra).

Az átlagos karsztvizszint általában a hegységek relativ magasságának középső harmadában helyezkedik el. A karsztvizszint ingadozása az egyes években mintegy 5-10 m, de több évtized alatt 30-50 m-t is elérhet. Egyes vidékeken a mesterséges karsztvíz- kitermelésnek és a bányaművelésnek is jelentékeny szerepe van a karsztvizszintek alakulásában (pl. a Balaton felvidéki forrás foglalások és az iszkaszentgyörgyi bányák környékén).- 75 -