Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)

11. Magyarország hidrológiai viszonyai

Részletes hidrológiai feltárásokhoz vagy különleges gyakorlati célokra szükség lehet a vizjárás számos további jellemzőjének megállapítására (az árhullámok évenkinti száma, vagy évszakonkénti és relatív magasság szerinti megoszlása, az adott helyen előfordulható legnagyobb napi vizhozamnövekedés vagy csökkenés, a vizszinesés átlagos és szélsőséges értékei stb.).

Hordalék és mederviszonyok

A folyók vizében mindig találunk több-kevesebb lebegő szilárd anyagot (iszap, agyag és homok szemcséket). A közepes és nagy esésű vízfolyások gyakran jelentékeny mennyiségű szilárd anyagot görgetnek tova a meder fenekén is (köveket, kavicsot, durva homokot). Valamely vízfolyás hordalékviszonyairól akkor lehetne részletesen tájékozódni, ha - a vízhozamokhoz hasonlóan - folyamatos adatsorok állnának rendelkezésre, amelyekből az egyes napokon, hónapokban és években lefolyt lebegtetett és görgetett hordalék mennyisége pontosan számítható volna. A 8. fejezetben láttuk, hogy a folyók hordalékát sokkalta nehezebb megmérni, mint a vízhozamukat, sőt a görgetett hordalék mérése lényegében még megoldatlan feladat. További nehézséget jelent, hogy a hordalék hozamok többnyire csak rendkívül lazán kapcsolhatók a vízállásokhoz vagy a vízhozamokhoz, ezért folyamatos nyilvántartást csak sűrűn megismételt (naponkénti, vagy legalábbis 2-5 naponkénti) közvetlen méréssel lehetne készíteni róluk.

A fenti nehézségek miatt Magyarországon nincsenek a vízhozamokéhoz hasonló, több évtizedre visszanyúló, folyamatos adatsorok a folyók hordalékáról. Csupán néhány állomáson történtek - többnyire konkrét gyakorlati feladatok érdekében - néhány éven át folyamatosnak tekinthető mérések [25j*

Magyarország főbb vízfolyásainak átlagos lebegtetett hordaléktartalma (töménysége) mintegy 50 g/nr5 és 500 g/m^ határok között változik. A szélsőséges vizjárásu és homok vagy lösz területekről eredő vízfolyások (pí-. a Zagyva és a Kapós) általában jóval hordalékésabbak, mint a kiegyenlített vizjárásu és sziklán hegyvidékek vizeit szállitó vízfolyások (pl. Rába, Marcal, Galya).

A heves záporok, vagy hosszantartó esőzések okozta árhullámok idején a folyók hordaléktartalma az átlagosnak sokszorosa is- 52 -