Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
11. Magyarország hidrológiai viszonyai
lehet. Az eddig észlelt legnagyobb hordaléktöménység a Tiszán 2-4 kg/m^, a Sajón 5-25 kg/m^, a Dunán 0,7-1 kg/m^. A görgetett hordalék — amint a 8. fejezetben már említettük - általában mintegy 5-20%-a a lebegtetett állapotban szállított hordaléknak. Az arány csupán néhány erősen mozgó medrü folyószakaszon torlódik el a görgetett hordalék Javára. A vízfolyások hordalékviszonyainak fontos jellemzője még az évente szállított átlagos hordalékmennyiség, és a hordalék szemcsék nagysága. Az ország főbb vízfolyásainak hordalékviszonyairól a 11-3. táblázat 9-11« oszlopaiban összefoglalt adatok nyújtanak általános tájékoztatást. Az ország területén csak egészen kivételesen lehet találni olyan vízfolyásokat, illetve folyószakaszokat, amelyeknek medre hosszabb időn át gyakorlatilag nem változik (mint például a Duna visegrádi szakasza). A meder megváltozásának (feltöltődésének, kimélyülésének, illetve partvonala helyszinrajzi elmozdulásának) lehetnek természetes és mesterséges okai. A Duna szigetközi szakaszán például a folyam esésének hirtelen lecsökkenése okozza a görgetett hordalék jelentős részének lerakodását, ami átlagosan évi 2 cm-nyi mederemelkedésre vezet [l22 ]. Ugyancsak természetes okai vannak a legtöbb kisvízfolyás időszakos jellegű medervalto- zásainak (az árhullámok okozta kimélyülés, fokozott hordaléklerakodás a növényzettel benőtt mederben stb.). Számottevő átmeneti mederváltozásokat okozhat a vízfolyások összetorkolásánál a nagyobb mellékfolyók, vagy a befogadó vízfolyás duzzasztó, illetve leszivó hatása is (például a Tisza és a Maros, vagy a Duna és a Dráva összetalálkozásánál). A vízépítési munkálatok közül főleg a mederszabályozásnak és a duzzasztómüvek építésének van nagy hatása a vízfolyások medrének alakulására. A Duna, a Tisza és főbb mellékfolyóik magyarországi szakaszán a múlt században megkezdett nagyarányú mederszabályozások (árvédelmi töltések épitése, kanyarulatok átvágása) hatására gyökeresen megváltozott a meder. A Tisza medre - mint a 8. fejezetben már említettük - az elmúlt 60 év folyamán átlagosan mintegy 2 m-t mélyült és a kanyarulatok helyenként km-nyi távolsággal lejjebb tolódtak [lOl].- 35 -
