Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
12. Árvízi vizsgálatok
Az árvizviszonyok egyéb jellemzőinek megállapítása Az előző pontban a hidrológusnak az árviz viszony okkal kapcsolatban feltehető első és legfontosabb kérdéssel az árvizi viz- állásmagasságok, illetve vízhozamok meghatározásával foglalkoztunk. A vízgazdálkodási létesítmények tervezésével, vagy az építések végrehajtásával kapcsolatosan számos további tájékoztatásra is szükség lehet. A tározómedencék üzeme, a nyári gátak létesítése, vagy a mederben végzett hosszabb építési munkák szempontjából például nem közömbös, hogy a bizonyos szintet elérő árhullámok átlagosan milyen sűrűn követik egymást és vannak-e eloszlásukban évszakos különbségek. Az ármentesités, ill. árvédekezés legcélszerűbb módszerének megválasztásához, a tározómedencék tervezéséhez, vagy a hullámtér hasznositési lehetőségeinek megítéléséhez azt is tudni kell, mekkora viztömeg folyik le egy-egy árhullám időszakában, illetve mennyi időn át tarthatnak a különböző szintű elöntések stb. Az árhullámok évenkénti száma és éven belüli eloszlása A folyók vízállásainak folytonos változásait összefoglaló évi vizállásgörbéken (például a 8-3., vagy az U-5 és U-9. ábrát) végigtekintve látható, hogy nem is olyan könnyű arra a kérdésre válaszolni, hogy valamely évben a kérdéses vizmérce-szelvényben hány árhullám vonult le. El kell ehhez ugyanis dönteni, hogy a görbe mely kiemelkedéseit tekintjük 11 árhullámnak". A kiválasztási feltétel megállapitásakor a vizsgálat céljából kell kiindulni. Magassági feltételként többnyire a hullámtérre való kilépést, vagy az évi maximális vizállások hosszabb időszakban előfordult legkisebbikének tulhaladását szokták előirni. Két, egymást szorosan követő árhullámot akkor szoktak "különállónak" tekinteni, ha a köztük levő völgyelés vizhozama bizonyos előirt hányaddal (20-30%-kal) kisebb a követő árhullám tetőző vi zho z amánál. * Szélesebbkörü áttekintésre és a természeti földrajzi viszonyokkal való összehasonlíthatóságra törekvő vizsgalatokban célszerű lehet a naponkénti vizállásváltozások táblázatba foglalásából kiindulni. A napi vizállásváltozások abszolút értékének 122
