Szesztay Károly: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
12. Árvízi vizsgálatok
évi összege ( X IAHD ugyanis a viz járás változékonyságának bü jellemzője és az adott szelvényt jellemző valamely vizjárási alapadatra (például a V = NV - KV vizjátékra, vagy az évi viz- sziningadozások átlagéra) vonatkoztatva területi, ill. vízfolyásonként! összehasonlításokra is alkalmas. A napi vizállásváltozások táblázatában talált előjelváltások számának a fele közvetlenül megadja az árhullámok számát, . ha a vizszin minden megemelkedését, amit bármilyen kis apadás követ, árhullámnak tekintünk (s). A 12-2. táblázat a Tisza magyarországi szakaszának főbb vizmérceállomásaira mutatja be a napi vizállásváltozások évi összegének és az árhullámok számának alakulását az 1955. év adatai alapján. Vizmerceállomás '5: 1 *-u * S 'ti VÍzjáték 1 11 III 111 A vízjárás változékony sági tényezője Az árhullámok ( áradó, iII. apadó időszakok) száma NV KV V-KY-KV 21AU i mmv 6 cm cm cm cm db (i) (2) (3) (M) (5) (&) 17) Tiszabecs 470- 82 552 iO i 00 18fi 131 Tivadar 647-230 877 <5 i 30 17,3 124 Vásárosnamény 650- 132 782 13 683 <y UO Tokaj 6S3- 72 765 9 i 53 12(1 89 Tiszafüred 636- 92 727 iO Í85 I4fl 78 Csongrád 640- 15i 791 7 436 9fi 53 Szeged 657- 37 694 6364 46 A 12-9. ábra két dunai vizmérceállomásra mutatja be a fenntebbiek szerint értelmezett árhullámoknak a relativ (az áradást megelőző vízálláshoz viszonyított) magasságuk szerinti megoszlását. Az árhullámok statisztikai rendezésénél a vizsgálat célja szerint egyéb adataikat is figyelembe lehet venni (a tetőző vizállás magassága, éven belüli eloszlás, az áradás időtartama stb.).- 123 12-2. táblázat A napi vizállásváltozások évi összegének és az árhullámok számának alakulása a Tisza főbb vízmércéin az 1955. évben
