Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 10. Geohidrológiai észlelések
Többen rámutattak már, hogy az ugyanazon állomásról, de végeredményben mégis más-más függélyekből származó adatok összehasonlíthatósága még látszólag homogén rétegek esetén Is kétségessé válhat, Illetve, hogy a tágabb környezetre Jellemző átlagértékekhez csak a mintavételi függólyek számának növelésével lehet jutni [16*]. Több évtizede folynak a kutatások olyan mérőberendezések szerkesztésére, amelyek a talajba beépítve mindig azonos helyen és időb'en folyamatosan észlelik a talaj víztartalmának az alakulását. Mintegy 30 éve ismeretes és az utóbbi években hazánkban is több intézmény által alkalmazott ilyen mérő eszköz a tenzió- méter [2, 126. lap] [165], amelynek érzékelő szerve a porózus cserép-cella /10-1. ábra/. A viz- zel telt cellából a környező talaj a mindenkori víztartalmának megfelelő szivóerővel igyekszik vizet átvenni. Minthogy a berendezés 1 atmoszférát meghaladó szívó erőket nem tud érzékelni, a tenzióméterek csak a természetes vizkapacitáshoz közel álló, vagy azt meghaladó víztartalmat tudjak kielégítő pontossággal mérni. Számos más mérési elv alapján is készültek a talajba beépíthető víztartalom észlelő készülékek. Legtöbbjük a környező talaj mindenkori víztartalmával egyensúlyt tartó víztartalmú porózus dielektromos vezetők (fiberglaz, nylon, stb.) elektro- 10-1. ábra a a a*- a, „í-au A talaj víztartalmának mérésére mos ellenállását méri. Az utób- Bzolg&{6 tenzióméter működési bi évtizedben biztatónak látszó vázlata [2, 127. lap] kísérletek folynak a talaj térfogatsúlyénak és víztartalmának a mérésére a neutron és gamma sugarak szóródási viszonyain és a talajok hővezetőképességének a víztartalmuk szerinti változásán alapuló készülékekkel is [l66] [2, 127. lap] [177]. Víz N Cserep Higany manometer- 229 -
