Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 10. Geohidrológiai észlelések
A tenziométer és az imént említett berendezések közvetve mérik a talaj víztartalmát, vagyis működésűk megbízhatósága az érzékelt mérőszám és a mintavétellel meghatározott víztartalom kapcsolatának, a hitelesitési görbének, az egyértelműségén és időbeli állandóságán múlik. Nagy gongosságot és hozzáértést igényel a műszerek érzékelőszervének a természetes talajállapot megzavarása nélküli elhelyezése, illetve az érzékelőszerv és a környező talajtér vízviszonyaitól megkívánt megfelelő "együttjárás" feltételeinek biztosítása is. Hidrológiai célokra szükség van hordozható.vagyis a vízviszonyok nagyobb területen belüli, illetve egyes mérési vonalak- menti eloszlásának gyors felmérését lehetővé tevő berendezésekre is. Ilyen célokra neutron sugaras berendezések látszanak ez idő szerint a legalkalmasabbnak. A beszivárgás mérése Hidrológiai feladatokban a fedőréteg együttes vízbefogadó és viztartókópességén kivül fontos lehet az is, hogy milyen ütemben képes a talaj a felszínére kerülő esővizet vagy hóiét befogadni. Ha ugyanis az esőzés vagy hóolvadás intenzitása meghaladja a talaj felszínének pillanatnyi viznyelőképességét, a felszini lefolyás akkor is megindul, ha a fedőréteg belsejében még jóval a telítettség alatt van a víztartalom. A talaj pillanatnyi viznyelőképességét legegyszerűbben a talajba szúrt és vízzel feltöltött beszivárgásmérő hengerekkel lehet megállapítani.A mérés a belső hengerrel történik.A külső henger,illetve a két henger közötti,a belső hengerrel azonos mértékben feltöltött viztér a beszivárgó vizek oldalirányú szétterüléséből a származó hiba csökkentésére szolgál [167]. Az eljárás általában csak szemcsés talajok esetében ad kielégítő eredményeket. Árvizek,és a lefolyástalan mélyedésekben kialakuló belvizek képződésével illetve előrejelzésével kapcsolatosan különösen fontos lehet a fagyott talajok viznyelőképességének ismerete, amire nézve többnyire a laboratóriumi mérések eredményei szolgálnak támpontul [168][169]. A felszini beszivárgás ütemén kivül fontos lehet a fedőréteg mélyebb szintjeibe való beszivárgás időtartamának, illetve sebességének az ismerete is. Ilyen célokra többnyire különböző szintben elhelyezett beszivárgásmérő tölcséreket alkalmaznak [l70].- 230 -
