Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)
II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből
11. Adatok az 1936. május 15-én tartott Minisztertanács jegyzőkönyvéhez.* ....Dr.Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter bemutatja tárcájának az öntözési ügyekkel foglalkozó előadóit, nevezetesen dr. Benedek József miniszteri tanácsost, továbbá Lampl Hugó és Trümmer Árpád min. osztálytanácsosokat. A miniszter felhívására a megjelent előadók a Tiszántúl aszályos vidékének öntöző vízzel való ellátására vonatkozó kerettervet az alábbiakban ismertették: A kerettervnek a gerince egy a Tiszából Tiszalöknél kiágazó és onnan mintegy 3Ü kilométerrel dél felé két ágra szakadó hajózó- és öntözőcsatorna. A keleti csatorna ág - amely idővel hajózásra is alkalmassá tehető lesz - a Tiszántúl legmélyebb részének keleti peremén a Nyírvidéki dombhát tövében vonul Hajdúnánás, Balmazújváros, Hajdúszoboszló és Földes községek érintésével a Berettyóig. A nyugati ág pedig a Hortobágy csatorna és a Tisza folyó közt vezet le egészen Püspökladányig, ahol is a Hortobágy csatornába torkollik. Az öntöző vizet egy a Tiszába Tiszalöknél tervezett nagy duzzasztógát fogja a csatornába terelni, arra alkalmas helyeken nagyobbméretű tároló medencék is vannak tervezve abból a célból, hogy a Tisza alacsony vízállásai idején ezekből a medencékből lehessen az öntöző vizet beszerezni, mert alacsony vízállások idején a Tiszából a hajózás sérelme nélkül nem lehet a szükséges mennyiségű öntöző vizet kivenni. Ez a csatornarendszer a Tiszántúlnak m^ntegy 200.000 kat. holdnyi területén teszi lehetővé az intenzív öntöző gazdálkodást. Igen fontos kiegészítő része az aszályos vidékek öntöző vizzel való ellátására vonatkozó tervezetnek a Kettősés Hármas-Körös vidékének az öntözésére vonatkozó általános tervezet. A Hármas-Körös t.i. mintegy 35 km hosszú szakaszán X /Min.tanácsi jegyzőkönyv melléklete.1936.V.15., MOL.K.27./
