Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)

II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből

ma is hajózható, az ennek a szakasznak felső végén, Békésszentandrás község határában tervezett nagy duzzasztógáttal és kamarazsilippel pedig a Kettős-, Hármas- és Sebes-Körösnek, valamint a Hármas Körösbe torkoló Hortobágy csatornának kereken 100 km hosszú része tehető hajózhatóvá olyan módon, hogy az így előálló hajóúton a legnagyobb dunai uszályok is közlekedhetnek. A szóbanlévő duzzasztógát a Körös vizét olyan magasra duzzasztja fel, hogy a felduzzasztott víz a Körösök mentén fekvő, igen nagyméretű holt medrekbe közvetle nül beereszthető, ami mintegy 25.000 kat. holdnyi területnek az öntözését teszi lehetővé. További kiegészítő részét alkotja a tervezetnek a Tisza mentén- tervezett két szivattyútelep, amelyek közül az első - a hozzátartozó csatornákkal együtt - Tiszafüred, a másik pedig Hódmezővásárhely tájékán épülne. A tiszafüredi szivattyútelep olyan, mintegy 15.000 kat. hold kiterjedésű területnek az öntözését teszi lehetővé, amely magas fekvésénél fogva a nagy öntöző csatornából nem látható el vízzel. A hódmezővásárhelyi szivattyútelep pedig ugyancsak mintegy 15.000 kat.hold vízzel való ellátását szolgálná, - az ottani ármentesítő társulat csatornáinak erre a célra való átalakítása után. Ennek az egész kerettervnek a megvalósítása mintegy 70 millió pengő költséget igényel, amelyből kereken 58 millió pengő esik a nagy öntöző- és hajózócsatornára, 7 millió pengő a körösi munkákra, 5 millió pedig a két szivattyútelep re és a velük^kapcsolatos csatornarendszerre. Nem foglalja magában azonban ez a 70 millió pengős előirányzat azt az összeget, amelyet az öntöző gazdáknak ,egyrészt forgótőke céljaira, másrészt birtokuknak az öntözés céljaira való belső berendezésére kell fordítani. Az elgondolás szerint ugyanis az állam csak az öntöző főcsatornákat és a fő-elosztó-csatornákat építené meg saját költségén, míg a mellékcsatornáknak az építése, továbbá az egyes birtokoknak az öntözés céljaira való berendezése nemkülönben természetesen magának az öntözésnek a munkája maguknak az öntöző gazdáknak a feladata. 146