Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)
II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből
sziksút, ami a vízben van, azt igazán könnyű kártevő tulaj donságaitól megfosztani. Az égetett mész könnyebben és olcsóbban elbánik vele, mint a mészkőliszt a szikmező szódájával. Az Alföldön elhelyezendő műtavak befogadóképességé nek megállapítása körül azonban ügyelnie kell a mérnöknek arra, nehogy ezeket túlságosan nagy terjedelmüekre szabja, mert ez már közgazdasági kárt okozna. Figyelembe kell vennie tehát a tervezett elkészítésekor, hogy folyóinkban és különösen a Tiszában az öntözési idűszaknak nem minden részében annyira kicsi a víz, hogy belőle a hajózásra és tutajozásra tekintettel, valamit ki ne vehetnénk. Ily eset, hogy ugyanis a folyó medréből semmit sem vehetün ki más érdekek sérelme nélkül, ez tulajdonképpen augusztus, szeptember, október hónapokban is aránylag csak ritkán fordul elő, s még ritkábban novemberben, decemberben, januárban, ellenben azt lehet mondani, hogy február, március, május, június és július hónapokban úgyszólván sohasem fordul elő, vagy legfeljebb és csak nagyon kivételesen május és június hónapokban. Vagyis februártól juliusig a Tiszából közvetlenül is mindig lehet kivenni kisebb-nagyobb mennyiségű öntözővizet, hogy azonban mennyit, azt itt most nem tárgyalom, ez már a részletesebb mérnöki számitások dolga. Annyi tény, hogy a körülményre tekintettel a műtavak befogadóképessége, tehát terjedelme lényegében kisebb lehet, mint amennyi az Alföld megöntözéséhez akkor, volna szükséoes hogyha csupán a műtavak beli víz volna öntözésre felhasználható. Talán ennek felére sincs szükség ,vagyis legfeljebb százötven-kétszázezer holdra. De tovább megyek! Azt állítom, hogy a műtavainkból netalán esetleg le is kellett volna eresztenünk valamennyi öntözővizet március hónapban, úgy az elfogyasztott mennyiségeket áprilisban és májusban sőt későbbi célra nemcsak júniusban, hanem még júliusban is utána pótolhatjuk. Az Alföld legszárazabb tájékainak egyikét, a Hortobágy környékét igen könnyen el lehet látni vízzel akkor, ha