Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Az ókori civilizációk kialakulása
346,9 km, a városba vezető tápvezetékek teljes hossza (a városi elosztóhálózat nélkül) 404, 6 km volt. Az elosztóhálózatba tároló- és ülepítő- (derítő-) medencéket építettek. A legnagyobb ezek közül 51,6x29,8 m, vagyis 1538 m2 alapterületű volt. A nagy tárolómedencékből ólomcső vezetékeken jutott a víz a kisebb kiegyenlítőmedencékbe, amelyekből az egyes fogyasztók csatlakozóvezetékei indultak ki. Az i. sz. I. században 247 ilyen kiegyenlítőmedence volt Rómában. A csatlakozóvezetékek szabványosított keresztmetszete alapján kellett fizetni a vízdíjátalányt. Összesen 25 féle csőszabványt ismertek, s ezeknek alkalmazását éppúgy pontos rendelkezések szabályozták, mint az egész vízmű üzemeltetésének és fenntartásának rendjét. A víz e hatalmas vízvezetékrendszerben állandóan mozgásban volt, s egy-egy medencében egy óránál tovább nem tartózkodhatott. Az egész vízmű napi teljesítménye ez idő tájt mintegy 800 000 ma volt, ami azt jelentette, hogy Róma akkor kb. 800 000 főnyi lakosságából minden főre kereken 10001 víz jutott. (Jellemző összehasonlításul megemlítjük, hogy a mai európai nagyvárosok vízfogyasztási normája napi 300—500 1/fő.) E vízműveket tovább bővítették. írásos emlékek szerint az i. sz. VI. században Rómában — közvetlenül a birodalom pusztulását megelőzően — még mindig 14 vízmű volt üzemben, s a vízszolgáltatás meghaladta a napi 1 millió m3-t. A víz jelentős részét a vízicirkusz, a szökőkutak, díszkertek, luxusfürdők emésztették fel. Az idők folyamán összesen 11 hatalmas közfürdő épült, és e nagy fürdőkön kívül még további, összesen 850 nyilvános fürdő, valamint 1350 közkút, vízmedence és szökőkút fogyasztotta állandóan a vizet. A legnagyobb fürdőket Néró, Vespasianus, Trajanus és Titus építette, de valamennyinél nagyobb és fényűzőbb volt Caracalla fürdője (thermája), a római építészet egyik kimagasló teljesítménye. Az épület alapterülete 110 536 m2 volt, és egyszerre 1600 személy befogadására volt alkalmas. Külön férfi és női szárnnyal rendelkezett, vetkőzőhelyiségekkel, meleg és hideg vizű medencével, gőzfürdővel, masszázs- és tornatermekkel. A római birodalomban nemcsak Rómának volt magas színvonalú vízellátása. A birodalom provinciáinak (tartományainak)-SiBííúL'. H,’x-M •■"' -4 f ,« ’ , 31