Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)

Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - A víz és a mezőgazdaság

hiszen a természetes vízfelületek nagysága nem növelhető. (Ezért is a mintegy 20 000 ha kizárólagos horgászvizen horgász célú hal­gazdálkodást igyekeznek megvalósítani, természetesen az állomány alakításához szükséges halászati módszerekkel. A halászati törvény lehetővé teszi a vizek célszerű halászati hasznosítását. Valamennyi magyarországi természetes vizet üzemtervi előírások szerint kell kezelni, amelyek szabályozzák az ivadékkihelyezés mértékét, a ki­fogható hal mennyiségét, a fogás módjait, ide értve a horgászok létszámát is.) A természetes vizek halászatának tehát nemcsak haltermelési, gazdasági, hanem biológiai, szociálpolitikai, kulturális, sport és természetvédelmi funkciója is van. Sajnos napjainkban a nagy­mértékű iparfejlesztés következtében a medrek szabályozásánál is súlyosabb veszedelem , a. vízszennyeződés sújtja a természetes vizek halásza­tát. Noha a termelőszövetkezetek az ivadékpótlásról is gondoskod­nak, és pl. a Tiszán még jóval kedvezőbb a helyzet, mint a Dunán, a Sajón ma már egyáltalán nincs halászat, és hasonló sors fenyegeti többek között pl. a Hernádot és a Bodrogot is. Halastavaink legnagyobbrészt pontyos tógazdaságok. Csupán két helyen van nagyobb pisztrángtelep: Lillafüred mellett, a Garadna patak völgyében és Szilvásváradnál a Szalajka-völgyben. A sovány halak iránti kereslet növekedése indította el a „vegyes állományú” haltenyésztést, amelynél a tavakban 68—69% a ponty, 30% a nö­vényevők, 1—2% pedig a ragadozó halak aránya. A tavak hoza­ma országos átlagban 1—1,2 t/ha körül mozog. Halászatunk fejlesztésére az ötvenes években kitűzött fő irányt jórészt ma is tartjuk. A haltermelés legfontosabb alapját a halas­tavak képezik, jelentős szerephez jutnak azonban a víztározók, a holtágak és az összes természetes víz. A halhústermelés növelésének nagy lehetőségei vannak, mivel: —- hazánk természeti adottságai kedvezőek; — egyre nő a hal iránti kereslet bel- és külföldön egyaránt (bár differenciáltan, főleg a sovány halak irányában); — sok az igen gyenge termőképességű talajunk, amelyen a leg­nagyobb hozam halászattal érhető el; — a hal az olcsó hazai takarmányokat is jól értékesíti. 249

Next

/
Oldalképek
Tartalom