Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)

Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Az ókori civilizációk kialakulása

okozva folyik keresztül. A folyó korabeli szabályozásával, vizének öntözőcsatornákkal való szétosztásával, a víz termékeny iszaphordalékának lerakásával Jü fejlett mezőgazdaság kibontakozását tette lehetővé. Az erre épülő birodalmat azonban itt is fenyegették a környező területek harcias nomád népei. Ezért építették meg a Nagy Falat, a világ legnagyobb építményét.

Kínában készült el a világ leghosszabb mesterséges vízi útja, hajózható csatornája is, a Nagy Csatorna, amely i. e. 486-tól i. sz. 1300-ig épült, a Jangcekiangot köti össze a Hoanghoval, és amelyet később északon és délen is meghosszabbítottak. Hossza kereken 1300 km (kétszerese a Szuezi-csatornának!).

Az állattenyésztés kibontakozása, valamint a civilizáció fejlődése már ebben a korban is éreztette hatását a környezetre. A nagymértékű erdőirtások a talajeróziós folyamatok kifejlődéséhez vezettek, amelynek a következménye Belső-Kína elsivatagosodása volt. További problémákat okozott a víz és az ember kapcsolatában az, hogy a folyók a lehordott talajjal feltöltötték völgyeiket, s „függőmedrek” alakultak ki, vagyis a folyómedrek magasabbra kerültek, mint a környező völgyfenéki területek. Ez növelte az árvízveszélyt, s a területeket elmocsarasítóttá. E körülmények újabb és újabb erőfeszítésre kényszerítették az itt lakókat a gátak, csatornák építésében, helyreállításában. Az erózió elleni küzdelem során alakult ki a teraszos rizstermesztés még a viszonylag meredek hegyoldalakon is.

A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező Kínában a kiterjedt csatornahálózat, a lecsapoló-, öntöző- és hajózható csatornák szövevényes rendszere és ennek fejlesztése, karbantartása elsőrendű gazdasági tevékenység volt. Erről a munkáról már i. e. 1100- ból írásos emlékek tájékoztatnak. Sok olyan technikai megoldást fedeztek fel e korban a kínaiak, amelyek más tájakon csak később jelentek meg. Ilyen pl. a hajózsilip, amelyek mai változatát a folyami duzzasztóművek részeként alkalmazzák, vagy a nagy emelőmagasságú, serleges merítőkerék vízkivételi célokra (6. ábra). Jelenlegi ismereteink szerint a kínaiak már jóval az időszámítás előtt létesítettek mélyfúrásokat ivóvíznyerés céljából, tehát a kútfúrás feltalálóinak is ők tekinthetők. Szecsuan környékén mintegy 2000

24