Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Az ókori civilizációk kialakulása
milyen döntő szerepet játszott egy-egy birodalom életében, arra jellemző példa a bibliából ismert arab „Sábái Birodalom”, amely mintegy ezer évig állott fenn. Fővárosának és környékének gazdagságát egy óriási duzzasztógát, illetve a mögötte 5 m magasságra fel- duzzasztott víz biztosította. A gát pusztulásával a virágzó birodalom lehanyatlott, a vidék elsivatagosodott. Kína, India és Közép-Ázsia Kína őstörténete, a Kínai Birodalom kultúrájának és gazdaságának kialakulása a történelem előtti idők homályába vész, nagyobbrészt csak a később született legendákból ismert. E legendákban a történelmi személyek valóságos és költött tettei, cselekedetei keverednek ugyan, de központi helyet foglal el bennük a pusztító víz elleni küzdelem. Jao és Sun császár idején nagy árvíz pusztított Kínában. A Hoangho és a Jangce vize egyesült, nagy területeket árasztott el és tett művelhetetlenné. A császárok parancsára Jü, a legendás hős, gátakat, töltéseket, különböző vízi létesítményeket épített, megfékezte az áradatot, és lecsapolta az elárasztott területeket. Különleges képességei voltak a folyószabályozás terén. Érdemeire való tekintettel Sun császár előbb uralkodótársává, majd -—- saját fiát mellőzve — utódjává tette (i. e. 4300 körül). Egészen századunkig a kínai templomokban imába foglalták a hatalmas uralkodó és építő nevét, s még ma is találhatók Kínában a folyók mellett régi templomok, amelyeket Jü, a nagy vízépítő tiszteletére emeltek. A kínaiak sok évezredes történelmük során császárjaikat aszerint tekintették „jónak” vagy „rossznak”, ahogyan a vízépítési művek fenntartásához viszonyultak: rendben tartották vagy elhanyagolták azokat. A kínai történelem egyébként a folyókkal való folytonos küzdelem, az árvizek elhárításának és a vizek hasznosításának története. A folyók közül a legveszélyesebb mindig a heves vízjárású, sok hordalékot szállító Hoangho volt. Mintegy 550 km átmérőjű hordalékkúpja a legnagyobb a világon; ezen ágakra szakadozva, medrét változtatva, a gátak ellenére még ma is sokszor árvízkatasztrófákat 23
