Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)

A "kék bolygó" - A Föld vízkészlete

Európáé meghaladja a 600 000-et, hazánk vízkészlete pedig 5054 km3-re tehető. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a táblázat nem tartalmazza a litoszférában (a kőzetövben) található óriási meny- nyiségű kémiailag kötött vizet (az összes földi vízmennyiség 94,7 %-át), amelynek döntő többsége a kőzeteket alkotó ásványok szer­kezetébe beépült, ún. kötött víz (másképpen kristályvíz, szerkezeti víz). Ezek a vizek csak magas hőmérsékleten szabadíthatok fel. A Föld felszínén a víz legnagyobb összefüggő tömegben az óceánok és tengerek alakjában található. Mélységük nem egy helyen jelentősen meghaladja a szárazföld legnagyobb hegycsúcsainak magasságát. A szárazulatok felszínén már sokkal széttagoltabb for­mában találunk vizet (tavak, folyóvizek). A Föld felszíne alatt a víz különböző, változatos előfordulásait észlelhetjük. Közvetlenül a fel­szín alatt a talaj szemcséihez kötődve, illetve a kapilláris erők által tartva a talaj nedvességtartalmát találjuk. Ez alatt a vízáteresztő, szem­csés talajok hézagait —• a vízzáró (agyag-) réteg felett — összefüggő talajvíz tölti ki. Az egymást követő rétegsorok között, a szemcsés, víztartó rétegekben helyezkednek el a rétegvizek, hasonló módon, de nagyobb (800—4000 m) mélységekben pedig az ún. mélységi vizek. A növények és állatok testében biológiailag megkötött víz az előb­biekhez képest jelentéktelen mennyiségű. Nem hanyagolható el azonban az ún. transzspiráciös víz, amelyet a növények életfolyama­taik során párologtatnak el a légkörbe. Az ember, a társadalom vízigényeinek, vízzel való kapcsolatai­nak szempontjából az ún. szabad vízzel, vagyis a Földünk felszínén és felső, szilárd kérgében általában cseppfolyós, szilárd vagy lég­nemű halmazállapotban található vízzel foglalkozunk. A vízigények kielégítését tekintve az ún. édesvíz a legfontosabb. Az édesvíz hely szerinti és időbeli eloszlása, megjelenése szélsősé­gesen változó. Van, ahol több található belőle, mint kellene. Van, ahol néha sok, néha kevés, de olyan hely és olyan időszak is van — és sajnos ezek mindjobban szaporodnak —, ahol és amikor mindig kevés van belőle. Az édesvíznek tehát már napjainkban is szűkében vagyunk, pedig az élethez, a rohamosan szaporodó emberiség szük­14

Next

/
Oldalképek
Tartalom