Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Folyók és tavak szabályozása
a jég kártétel nélküli levezetése nem lehetséges, a vízi közlekedés lehetőségei pedig lényegesen rosszabbodnak. Az elfajult meder jellemzője a kanyarulatok túlfejlödése. Ez a már ismertetett módon következik be: a kanyargós mederben lefolyó víz a homorú partokba ütközik, azokat koptatja, rombolja (legerősebben közvetlenül a kanyarulat tetőpontja alatt), ennek következtében a kanyarulatok a vízfolyás irányában mind lejjebb tolódnak (29. ábra), a folyó hossza növekszik, nehezül az árvíz- és jéglevonulás, a vízi közlekedés. A medervándorlást, a kanyarulatok túlfejlő- dését tehát meg kell akadályozni. A túlfejlett kanyart egyébként maga a folyó is megszünteti. Megtörténhet, hogy az egyik felsőbb kanyarulat gyorsabban tolódik lefelé, mint az alatta levő, s egy nagyobb árvíz levonulása során átszakítja a túlfejlett kanyar nyakát. Ezzel a folyó saját pályáját lerövidíti, a levágott kanyar pedig holtágként marad vissza. Ezt azonban nem szabad a folyóra bízni. A folyószabályozási munka egyik fontos feladata éppen a medervándorlás, a kanyarok túlfejlődésének megakadályozása, a túlfejlett kanyarok levágása, ésszerűen és célszerűen ■— a folyó természetét és a körülményeket ismerve — szólva bele a folyó életébe, egyensúlyállapotot hozva létre a hordalékmozgató erő és a súrlódási ellenállás között. Az állóvizek és tavak esetében más jellegű vízmozgásokkal találkozunk. Itt a szél hatására elinduló hullámzás bontja, rongálja, mossa a partokat, s ha az ember nem avatkozik be, egyre nagyobb darabokat harap le a partmenti területekből, lehetetlenné téve a közvetlen parti sáv használatát. A part vonal állandóságáról gondoskodni kell. A folyószabályozás célja tehát egyrészről a meder állandósítása. Olyan meder kialakítására van szükség, amely sem helyszínrajzi (vízszintes), sem magassági (függőleges), sem pedig keresztmetszeti szempontból nem változtatja az alakját, káros hordaléklerakódás, kimélyülés vagy medervándorlás nem következik be, emellett optimálisan kielégíti a folyóval szemben támasztott vízgazdálkodási és társadalmi igényeket. Már az árvízvédelemmel kapcsolatosan utaltunk rá, hogy a folyószabályozás egyik alapvető feladata az árvízi meder kialakítása. Ezt a műveletet nagyvízi szabályozásnak nevezzük. Ennek keretében 99
