Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Folyók és tavak szabályozása
épülnek meg az árvízvédelmi töltések, s ezeken belül az elfajult kanyarulatok levágásával — az úgynevezett mederátmetszésekkel — kialakítják az árvizek gyors levonulására alkalmas medret. A szabályozási munkák másik csoportja a közép- és kisvízi szabályozás, amelynek elsődleges feladata a vízi közlekedés (hajózás) zavartalanságának biztosítása és a folyó menti vízhasznosítások kívánalmainak megfelelő vonalozású és méretű meder kialakítása, állandósítása. A folyószabályozás ugyanis csaknem valamennyi más vízgazdálkodási ágazat sikeres működésének egyik elengedhetetlen feltétele. így pl. a mezőgazdasági területek öntözéséhez és a mesterséges halastavak számára a vizet főleg a folyókból veszik ki, márpedig az erre a célra létesített vízkivételi művek (pl. szivattyútelepek) csak akkor működhetnek, ha a folyó nem vándorol el mellőlük. Ugyanez áll az ivó- és iparivíz-ellátási vízkivételi művekre is, de további folyószabályozási feladatot jelent a folyóba való minden vízbebocsátás is, hiszen a szennyvíz- és belvízfőcsatornák torkolati műveinél is az a követelmény, hogy a folyómeder ne változtassa helyét, s az e pontokon a folyóba jutó hordalékot, illetve szennyező anyagokat a folyó továbbszállítsa. A folyószabályozás többféle célja és feladata általában nem egymástól elkülönítve jelentkezik. így pl. a Duna Budapest alatti szakaszán végrehajtott és folyamatban levő szabályozási munkák célja egyrészt a jeges árvizek okainak megszüntetése, de ezek a munkák egyúttal a hajózási viszonyok javítását is célozzák. A Tiszán és egyéb folyóinkon az árvízvédelmi gátakat egyes szakaszokon alá- mosással fenyegető partszakadások megszüntetése elsősorban az árvízvédelmi biztonság fenntartása végett válik szükségessé, de a szabályozási munkákra a hajóút megjavítása vagy éppen kialakítása céljából is szükség van. Mindezeken felül az esetek többségében a községek, ipartelepek, hidak, vízkivételi művek, kikötők stb. környezetében még további, az előbbi fő célkitűzésekhez kapcsolódó szabályozási igények (üdülés, vízisport, városrendezés stb.) is felmerülhetnek. A tószabályozás keretében a már említett partvédelem mellett gondoskodni kell a tó egészséges életműködését zavaró káros feliszaposodás megakadályozásáról és a megfelelő vízminőségről. De, mint az egyik leg100
