Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)

2. Várallyay György: Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai

(2) Adatgyüjtő-adatfeldolgozó-adatértékelő rendszer.

(3) Interpretációs rendszer. Ez magában foglalja a regisztrált és feldolgozott adatok kívánt célra való interpretációját, valamint a regisztrált helyzetet létrehozó okok és tényezők elemzését. Ennek alapján lehet a beavatkozás szükségességét, módját és várható eredményességét elbírálni.

Az öntözéses gazdálkodásban a rövid távú és a hosszú távú talajtulajdonság-mo- nitoring rendszer kialakításának egyaránt megkülönböztetett jelentősége van. Az előbbire jó példa a talaj nedvességtartalmának folyamatos regisztrálása az optimális nedvességállapot biztosítása végett (— öntözés automatizálása); vagy a talaj (esetleg a növény) tápelemtartalmának (pl. ásványi N-tartalmának) folyamatos regisztrálása a termesztett növény zavartalan tápanyagellátása céljából. A hosszú távú talajtulaj- donság-monitoring az öntözés hatására bekövetkező káros, a talaj termékenységét csökkentő, degradációs folyamatokra (a talajszerkezet leromlására, a felszín elisza- polódására, a másodlagos szikesedésre, az elvizenyősödésre, a láposodásra stb.) hívhatja fel a figyelmet, lehetőséget nyújtva ezzel azok megelőzésére, kiküszöbölésére, vagy bizonyos tűrési határig való mérséklésére.

2.3. A talaj anyagforgalma és az öntözés

A talaj tulajdonságait a talajban végbemenő anyagforgalmi folyamatok összhatása alakítja ki, határozza meg. Az öntözés jelentős hatást gyakorol a talaj anyagforgalmára, tulajdonságaira.

A következőkben röviden összefoglaljuk a talaj öntözés szempontjából legfontosabb kémiai tulajdonságait, utalva azok anyagforgalmi szerepére, majd összefoglaljuk a magyarországi talajok főbb anyagforgalmi típusait.

2.3.1. A talaj — öntözés szempontjából fontos — kémiai tulajdonságai

1. A talaj kémhatása, pH. Meghatározása 1:2,5 arányú desztillált vizes és/vagy n KC1- os szuszpenzióban történik a helyszínen vagy laboratóriumban, kolorimetriásan vagy elektrometriásan. Ismerete a talajban végbemenő anyagforgalmi folyamatok és a növény igénye szempontjából, valamint az öntözővízzel szemben támasztott minőségi igény megállapításakor egyaránt nélkülözhetetlen. A szélsőségesen lúgos vagy szélsőségesen savanyú kémhatás gyakran korlátozza a talaj termékenységét, s tesz szükségessé a szélsőségeket tompító melioratív beavatkozásokat.

Afenolftalein-lúgosság helyszíni kvalitatív és laboratóriumi kvantitatív meghatározása a szikes talajok szélsőségesen lúgos kémhatásáról nyújt részletesebb felvilágosítást.

75