Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)

2. Várallyay György: Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai

A mátrixpotenciál szubkomponensei a szűkebb értelemben vett kapilláris potenciál (fc), a szemcsék felületén érvényesülő szorpciós erők hatását kifejező potenciál (y>b), valamint a dipól karakterű vízmolekulák felületi erők által a szilárd részecskékhez való kötődését kifejező adhéziós potenciál (ipa): Wm = Wc + n + Wa­Ezek elkülönítése meglehetősen nehéz, de nincs is különösebb gyakorlati jelentő­sége. A yjg értéke a Föld minden pontján megközelítően azonos. A talaj esetében többnyire benne foglaltatik a ym-ban. Az ozmózis két feltétele (koncentrációkülönb­ség, szemipermeábilis hártya) a talajban nincs meg, ezért a^a talaj nedvességállapo­tának jellemzésekor a talajban végbemenő oldatmozgáskor elhanyagolható. Nagy koncentrációgradiens esetén, finom szemcséjű, kolloidokban gazdag talajokon az oz­mózishoz hasonló jelenség ugyan megfigyelhető (salt-sieving effect) és a nedvesség­mozgás, valamint az oldott sók mozgásának eltérő sebességét idézi elő (Hagan— Haise —Edminster, 1967; Hillel, 1971; Shainberg — Shalhevet, 1984). Következés­képpen a talajnedvesség energiaállapota az esetek túlnyomó részében jól jellemezhető a mátrixpotenciál (y>m) mértékével. A xpm felfogható hidrosztatikus nyomáskülönb­ségként is. Kifejezésének megkönnyítésére Schofield 1935-ben bevezette a pF fogal­mát, ami a rpm vízoszlop-cm-ben kifejezett értékének logaritmusa. A pF meghatározásának elvi alapja, hogy a vizsgált talajmintát, vízzel való előzetes telítés után, porózus lapra helyezzük, és ezen különböző nyomáskülönbségnek (szívás és/vagy nyomás) tesszük ki. Az egyensúly beálltát követően meghatározzuk a minta nedvességtartalmát. A pF meghatározására Magyarországon Várallyay (1973) egy­szerű berendezéseket szerkesztett, s így a módszer bekerült a hazai talajvizsgálati gyakorlat sorozatelemzései közé (MSZ —08. 0205 — 78, 1979; MÉM NAK 1980) 2.11. ábra. A pF-görbéről leolvasható talaj-vízgazdálkodási jellem­zők hyx higroszkóposság, HKholtvíz- tartalom, DV hasznosítható víz­készlet, VKbz szabadföldi vízkapa­citás, VKm\u minimális vízkapaci­tás (levegőkapacitás), VKi teljes vízkapacitás, Pt összporozitás 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom