Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)
3. Szalóki Sándor: A növények vízigénye, vízhasznosítása és öntözővíz-szükséglete
A 3.5. táblázatban példaként bemutatjuk a burgonya vízfogyasztását és különböző viszonyítási alapon kiszámított vízigénytényezőit. A viszonyítási alapként használt Eo Dunai és társai képletével a páranyomás- deficit és a középhőmérséklet szorzatából kiszámított lehetséges párolgás, az r-t a PETRASOViTS-féle viszonyítási alap, ahol /• a napfénytartam relatív értéke, t a középhőmérséklet, A-kád az amerikai típusú kádból a szabad vízfelszín párolgását jelenti. E viszonyszámok bármelyike felhasználható a „születési” helyükhöz hasonló éghajlatú területeken. A különböző módszerrel kiszámított eredmény azonban olykor jelentős eltérést mutat, mert a viszonyítási alapként, vagyis a 3.1. egyenletben szorzóként használt ETp, Eo és más klimatikus tényezők időbeli változékonysága nem azonos, némelyiknél sokkal nagyobb, mint a növények vízigényénél mért ingadozás. A Dunai-féle képlettel kiszámított Eo tenyészidőbeli összegeinek értékei között például Szegeden 50 év alatt 100%-os különbség van (1946-ban 1258, 1970-ben 607 mm). Hasonlóan nagy mértékű ingadozást mutat az r-t szorzat is. A tenyészidőbeli hőösszegek szélső értékei között ugyanakkor csak 33%-os különbség fordult elő, és ez közelebb áll a vízigény évenkénti változékonyságához. A vízfelszín párolgása az évenkénti ingadozást tekintve az előző kettő között van. Az első két módszer esetében tapasztalt nagyarányú változékonyság azzal magyarázható, hogy azok két- két egymással is összefüggő meteorológiai elemet vesznek szorzóként számításba, így a klímahatást felnagyítva mutatják, a növényállomány vízigényénél az önszabályozás 3.6. táblázat A növénykultúrák vízigényének empirikus szorzótényezője (K) a napi középhőmérsékleti összegekre számítva Hó/ dekád Kalászos gabona Kukorica Cukorrépa Burgonya Napraforgó Évelő szálastakarmányok Csemegepaprika Ültetvény IV. 1. 0,20 0,13 0,13 0,13 0,20 0,13 2. 0,22 0,13 0,13 0,13 0,22 0,13 3. 0,23 0,13 0,13 0,13 0,23 0,14 V. 1. 0,23 0,13 0,13 0,14 0,14 0,23 0,16 0,16 2. 0,23 0,13 0,14 0,16 0,15 0,23 0,16 0,18 3. 0,23 0,14 0,15 0,18 0,16 0,22 0,17 0,20 VI. 1. 0,23 0,15 0,17 0,20 0,17 0,22 0,18 0,20 2. 0,20 0,17 0,19 0,21 0,18 0,22 0,20 0.20 3. 0,15 0,19 0,20 0,22 0,19 0,21 0,22 0,20 VII. 1. 0,21 0,20 0,22 0,19 0,21 0,22 0,20 2. 0,21 0,20 0,21 0,19 0,21 0,23 0.20 3. 0,20 0,20 0,20 0,19 0,21 0,24 0,20 VIII. 1. 0,20 0,20 0,19 0,18 0,20 0,23 0,19 2. 0,18 0,19 0,16 0,16 0,19 0,22 0,18 3. 0,16 0,18 0,12 0,13 0,18 0,21 0,17 IX. 1. 0,13 0,17 0,17 0,18 0,15 2. 0,11 0,16 0,15 0,17 0,13 3. 0,10 0,15 0,13 0,15 0,10 123
