Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)
3. Szalóki Sándor: A növények vízigénye, vízhasznosítása és öntözővíz-szükséglete
kukorica 1976-1984 burgonya 1981-1985. cukorrépa 1979. 3.3. ábra. A víz- és tápanyagpótlás mennyiségének hatása a termésátlagra, a vízfogyasztás (ET) összegére és fajlagos értékére (Q 1/kg) két gyakorlati következtetést vonhatunk le. Az egyik az, hogy a vízpótlással (öntözéssel) csak olyan mértékig kell a talaj nedvességtartalmát növelni, hogy a természetes csapadék hasznos tározására és a káros vízfölösleg elkerülésére is legyen lehetőség. A másik következtetés az, hogy ha a talaj nedvességkészletét az egész gyökérzónában magas szinten akarjuk tartani, akkor a csapadék hasznos tározódására gyakran nincs lehető- ség, ezért az időszakos vízfölösleg eltávolításáról is gondoskodni kell. 3.2.3.2. A növényállományok sajátosságainak hatása az evapotranszspirációra és a vízigényre Ismeretes, hogy a növényfajok sok olyan morfológiai, anatómiai és fiziológiai tulajdonságban különböznek egymástól, amelyek a vízfogyasztást, illetve a vízigényt is lényegesen befolyásolják. Ilyen vonatkozásban némely növényfaj esetében a fajták közötti különbséget is elismerik. Ugyanakkor nincs ilyen egyértelmű állásfoglalás abban a kérdésben, hogy vajon ugyanazon fajta esetében az egyes agrotechnikai té- nyezó'k (tápanyagellátás, tőszám, növényápolás, növényvédelem stb.) a vízigényt, a vízfogyasztást és a víz hasznosulását növelik, csökkentik vagy egyáltalán befolyásolják-e? E kérdésre adandó válasz pedig nem lényegtelen, hiszen ezek azok a tényezők, melyek leginkább szabályozhatók. E kérdések tisztázása végett a párolgás fizikai törvényszerűségéből célszerű kiindulni. Eszerint a nedves felszín párolgása arányos az egységnyi felület által elnyelt energiával és a felület nagyságával. Ez a fizikai törvény a vízzel jól ellátott növényállomány párologtatására is érvényes azzal a megszorítással, hogy ez esetben a páraleadó felület a talajfelszín és a rajta levő növényzet felületéből tevődik össze. Ez a többszörös felület „osztozik” az odajutó 115
