Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - Agrotechnikai eljárások
16. táblázat. Különböző talajtípuson végzett mélyítő művelés hatása egyes növények termésére (Sipos S. kísérleti eredményei) Növény Termés, q/ha csernozjom talajon réti talajon szikes talajon 20-22 és 35-40 cm-es szántás 20-22 cm-es szántás 55-60 cm-es lazítás 20-22 cm-es szántás 55-60 cm-es lazítás Őszi búza 37,15 36,94 33,53 34,32 22,60 27,70 őszi árpa 36,51 36,06 35,46 35,45 22,20 25,60 Kukorica 69,39 71,78 54,88 59,87 41,30 54,30 Cukorrépa 528,67 554,58 432,58 479,11 330,50 416,00 Napraforgó 14,73 14,82 25,22 27,66 21,15 24,25 Cirok (zöld) 320,90 326,15 322,20 391,85 224,50 287,00 Lucerna (széna) 100,51 104,61 66,57 75,03 56,60 78,00 kon, ahol sok az eső. Ugyancsak gyorsabban szűnik meg a lazítás kedvező hatása a vízállásos területeken. Taposási kárt a termesztés és a betakarítás során használt gépek okoznak. A káros tömődöttséget csak műveléssel tudjuk megszüntetni. A mélyművelés megismétlésének szükségességét gondosan mérlegeljük, mert a mélyművelés a legköltségesebb talajművelési eljárás. A periódusonként! mélyítő művelés eredményessége és gazdaságossága attól függ, hogy a különböző növények hogyan reagálnak a műveléssel megváltoztatott fizikai állapotra (16. táblázat). Ha a talajtípusonként differenciált mélyművelóst 4—5 éves periódusonként végezzük el ugyanazon a táblán, ez azt jelenti, hogy egy adott gazdaság évente az összes szántóterületének 20—25%-án végez ilyen műveletet. A közbülső időszakban a többi területen a lehetséges minimumra csökkentsük a talaj művelés igényét. Sipos 12 éves tartamkísérleteiben csernozjom, réti és szikes talajokon kilencféle, normálhektárban kifejezve egymástól jelentősen különböző ráfordítást igénylő talaj- művelési rendszer hatását vizsgálta. Ugyanezeken a talajokon nyolcadik éve folytat olyan kísérleteket, amelyekben a művelés nélküli direktvetés is szerepel. A tartamkísérletekben alkalmazott növényi összetétel lényegesen nem tér el a nagyüzemek többségében évek óta kialakult növényi összetételtől. Ezt mutatják a 17. táblázat adatai. A kísérletek eredményei azt bizonyítják, hogy a mélyművelést követő három évben a művelési ráfordításokat lényegesen csökkenthetjük mindegyik talajon. Csernozjom és réti talajokon a kukorica alá a három évből két évben (2. és 4. év) elegendő a 16— 18 cm-es, egy évben (3.) pedig a 20—22 cm-es mélységű ősziszántásos alapművelés. Ez a művelési rendszer a szükséges vetőágykészítő műveletekkel együtt 2—2,4 normálhektár-ráfordítással megoldható. A cukorrépa alá, ha azt a mélyművelést követő évek valamelyikében termesztjük az adott táblán, akkor a 20—25 cm mély szántást célszerű alkalmazni. Ez a rendszer a vetőágykészítő műveletekkel átlagosan 2,5 normálhektár-ráfordítást igényelt. Az őszi búza alá viszont a 14—15 cm mély tár17. táblázat. A tartamkísérletek növényi összetétele százalékban Talaj Növény %-ban kapások őszi gabonák egyéves takarmányok Csernozjom 50 50 Réti 50 50 — Szikes 25 50 25 91
