Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
Kamarás Miklós: A meliorálásra szoruló területek természeti adottságai - Éghajlati adottságok
szögben jut el. A sugárzási energia legelőször a talajt és az onnan visszavert sugarakkal együtt a talaj feletti levegőt melegíti fel. Éjjel a talaj hőmérséklete a kisugárzással csökken. A sötét színű talajok a sugárzott energiát jobban elnyelik, mint a világosak, s így jobban felmelegszenek. A levegő hőmérsékletének állapotváltozása egyrészt légnyomásváltozást és légmozgást okoz, másrészt a víz természetbeni körforgásának végső oka. A hőmérséklet változása a földrajzi fekvés és a kitettség szerint Földünket a Nap sugárzó energiája nem egyformán éri. A földrajzi szélességnek megfelelően más-más szögben érik a felszínt a sugarak, ami eltérő hőmérsékletet okoz. A ferde beesési szögű sugárnyaláb ugyanis nagyobb területen oszlik meg. Ugyanebből az okból változik a domborzat szerint is az egységnyi területre sugárzott hőenergia (inszoláció). Mivel a légkört közvetlenül a Föld felszíne melegíti fel, a hőmérséklet alakulásában a magasságnak is szerepe van. Minél magasabban helyezkedik el egy terület a tenger színe felett, annál alacsonyabb a hőmérséklete. A magasságkülönbség átlagosan 0,5 °C-ot jelent 100 m-enként (hőmérsékleti gradiens). A hő hatása a talajra A hőmérsékleti viszonyok befolyásolják a talaj párolgását, vízgazdálkodását, a talajéletet stb. A lassan melegedő, hideg talajok egészen más termőhelyi viszonyokat teremtenek a növényzet számára, mint a könnyen melegedő, száraz talajok. A talajok nagy hőingadozása a talajalkotó kőzetek gyors, intenzív mállását, s ezáltal a talajképződés feltételeit segíti. Ugyanakkor a nagyobb felmelegedés gyorsabb párolgást, s ezáltal gyors kiszáradást is okoz. A száraz, poros talajok kezdetben nehezen nyelik el a csapadékvizet, így növelik az elfolyást és az erodálhatóságot. A lassan felmelegedő hideg talajokon a növények fejlődése csak későn indul meg. A fagyott talajon szünetel a víz beszivárgása, s a talajélet is megáll, egyúttal a fagy fizikai hatására a talaj bizonyos mértékig fellazul, porozitása megnövekszik, s így a fagy fölengedése után a talaj morzsalékos szerkezetűvé lesz. A hő hatása a párolgásra és a talaj vízkészletére A hőmérsékleti viszonyok a talaj vízkészletét egyrészt közvetlenül, másrészt közvetetten befolyásolják. A közvetlen hatás a talajok által felvett sugárzott hőmennyiségből eredő párologtatóképesség. Mivel a párolgáshoz igen sok hő kell, a talaj fölmelegedése arányban áll a párolgással. Minél mélyebben tud egy talaj fölmelegedni, annál nagyobb mélységig csökkenti a talajnedvességet. Ha a fölmelegedést — bármilyen módon — befolyásoljuk, egyúttal a talaj vízkészletét is szabályozzuk. Ilyen szabályozás a talaj művelés és a talajtakarás is. A hőmérséklet közvetett hatása a növényzeten keresztül érvényesül. A növények életfolyamatai hőhöz, illetve fényhez kötöttek. Melegebb viszonyok között élénkebb a növények asszimilációja, a növekedéshez viszont tápanyag kell, amit a növények csak vízben oldva képesek felvenni. Az élénkebb élettevékenység tehát többletvíz- fogyasztással, nagyobb transzspirációval jár. Mivel a hőmérséklet növekedésével az egységnyi szárazanyag-mennyiség előállításához szükséges víz fajlagosan megnövekszik, azonos termésmennyiség előállításához így jóval több vízre van szükség. Mindül
