Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Matos Károly: A meliorációs szervezése - A deflációnak kitett üzemek gazdálkodásának szervezése
anyag-utánpótlás szempontjából a műtrágyák mellett különösen fontos a szerves - trágyázás. Homokterületeinken — főként a vegetációs időben — a csapadék mennyisége kevés, megoszlása egyenlőtlen. A homokban kevés a kolloid, ebből következik, hogy viszonylag kicsi a vízkapacitása. így a növényeket előbb sújtja az aszály, mint más talajokon. A kovárványos szelvények, az eltemetett agyag- vagy iszap-, esetleg löszszinteket tartalmazó homoktalajok vízgazdálkodása kedvezőbb. A művelési ágak kijelölésekor erre legyünk tekintettel. Öntözés. Megfelelő tápanyagellátás esetén a homoktalajok öntözése, ahol erre gazdaságos lehetőség van, célszerű. Öntözés esetén a tápanyagellátásra fokozottan ügyeljünk. Talaj hibák. Az egyik lényeges talaj hiba a talajvíz közelségéből következő levegőt- lenség és glejesedés. Homokjaink egy részén, pl. a Duna—Tisza közének egy részén is, a talajvíz mintegy 2—4 m mélységben húzódik. Csapadékos években vagy évszakokban a talajvíz a növények gyökérzónáját eléri, sőt azt teljesen fel is tölti, ezzel jelentős károkat okoz, főként álló kultúrákban, ültetvényekben. Az ültetvények esetében különösen azok a területek veszélyesek, ahol a talajvíz, ha időszakosan is, 60 cm-nél magasabb. Meszes homoktalajokon a talajvíz hatására gyökér- és vízzáró réteg alakul ki. A mészhiány a tiszántúli nyírségi homoktalajok jellemzője. Ez a termeszthető növények választékát tovább szűkíti. Defláció. Homokterületeink egyik legjelentősebb és általános kár jelensége a defláció. A szerkezet nélküli apró szemcséket a szél szabadon hordja, kifúvást és homokverést okozva. A defláció jelentős károkat okozhat a humuszos vagy kovárványos homoktalajokon is. A szél az egyes művelési ágak területén a talaj fedettségétől, kötöttségétől, nedvességétől stb. függően okoz deflációs károkat. Ennek szélsőséges értékeire jellemző, hogy pl. Bugac környékén mértek 14 Mp/ ha/év talajpusztulást kajszibarackosban, Hosszúhegyen egy deflációs nap alatt a talaj 3—4 cm mélységig lepusztult. A korai szabadföldi kultúrákat, amelyek talaj- takarása nem kielégítő (az étkezési borsó, hagyma és kiültetett paradicsom, cukorrépa stb.), súlyosan károsítja a homokverés, helyenként a feltalajt vetőmaggal együtt elviszi a szél. A homokvidékek racionális területhasznosítása Homokterületű gazdaságaink termelésének fejlesztését, gazdálkodásának megjavítását világosan meghatározott és ökonómiailag alátámasztott természeti, társadalmi és gazdasági feltételek figyelembevételével kidolgozott táj- és vállalatfejlesztési terveknek kell megelőzniük. A földhasználati mód, a művelési ágak újraszervezése, a megfelelő termelési módszerek bevezetése során tartsuk szem előtt a célt: a természeti, közgazdasági és üzemi adottságok lehető legjobb kihasználását. Ez akkor érhető el, ha a tájra — illetve az adott szűkebb területre, azaz egy vállalatra — készített fejlesztési terv úgy szabja meg a feladatokat, és az a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy az a népgazdaság célkitűzéseivel megegyezik, de az üzem adottságaira, a rendelkezésre álló anyagi lehetőségekre is épül. A fejlesztési tervek kidolgozása és végrehajtása sok év céltudatos és következetes munkáját kívánja meg. El kell dönteni: — hol és meddig érdemes mezőgazdasági termelést folytatni, — a művelési ág változtatásának milyen lehetőségei vannak, — milyen ráfordítás—hozam viszony mellett jövedelmező egy-egy művelési ág, ágazat fenntartása. 23 A melioráció kézikönyve 353
