Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Matos Károly: A meliorációs szervezése - A deflációnak kitett üzemek gazdálkodásának szervezése
Ezen területek alkalmasságának vizsgálatakor döntő jelentőségű, hogy az időszakos vízborítás lefolyása biztosított-e, vagy pangó víz marad-e vissza ? Ez utóbbit egyetlen fafaj sem tűri hosszabb ideig, és ha nincs mód a vízpangás megszüntetésére, vízrendezéssel, illetve bakhátképzéssel nem lehet legalább 50 cm-t kiemelni a vízszint fölé, ezeknek a területeknek a fásításáról le kell mondani. Kötött anyagok és szikesek fásítása. A belvízjárású, szikes talajú területeken is indokoltnak látszik a fásítással való hasznosítás. Az esetek számottevő részében a talaj túlságos kötöttsége, a felszíni vagy rejtett szikesség együtt jelentkezik. Az eddigi vizsgálatok és az eredmények azt mutatják, hogy további, az eddiginél tágabb lehetőségek kínálkoznak a szikesek fásítására. A vízháztartási viszonyok, a talaj kötöttsége, továbbá só- és szódatartalma határozza meg a telepítés sorsát, illetve ennek lehetőségét. A deflációnak kitett üzemek gazdálkodásának szervezése Homoktalajaink tulajdonságai, elsősorban termékenységük jelentősen eltér, s ez befolyásolja hasznosítási lehetőségüket, hasznosítási irányukat. Ezeken a területeken a természeti erőforrások szűkös volta a gazdaságok termelésének eredményességét erősen hátráltatja, az átlagosnál nagyobb a termelés kockázata, és jövedelmezősége elmarad a jobb adottságú gazdaságokétól. Ehhez hozzájárul, hogy a talajok használata a sok mezőgazdasági vállalatnál hibás gazdasági szemléleten alapszik. A jelenlegi gazdálkodási rendszer utat nyit a deflációnak, ami nagy területeken pusztítja termőtalajainkat. A homoktájakon gazdálkodó mezőgazdasági üzemek körülményeinek megváltoztatása tervszerű vállalati és népgazdasági tevékenységet igényel. E területek fejlesztését szolgálják a már korábbi időszakban kezdődött nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítések, ezeknek az ágazatoknak a bővítésére napjainkban további lehetőségek nyílnak. Terjednek az iparszerű termelési eljárások, üzemek, tájak szakosodása várható a természeti adottságoknak megfelelően. A gazdasági hatékonyság növelése azt kívánja, hogy a természeti, társadalmi, gazdasági feltételek figyelembevételével készült komplex területi gazdaságfejlesztési tervek képezzék bázisát a gazdálkodás orientálásának. A homokterületek ésszerű, gazdaságos hasznosítása a talajvédő gazdálkodási rendszer keretei között valósítható meg. A homoktalajok termelési jellemzői A homoktalajok tulajdonságai a termesztés választékát, a ráfordítás és a hozam viszonyát döntően befolyásolják. A homoktalajok általában tápanyagban és szerves anyagban szegények, ásványi összetételük következtében kevés a nitrogén-, a foszfor- és a káliumkészletük, tápanyag-feltáródásuk viszont gyors. Tápanyag-gazdálkodás. A homoktalajokban a kevés tápanyag viszonylag kis tápanyagtőkét képez, és ennek a következménye az elég nagy tápanyag-kimosódás is. Ezt a helyzetet egyrészt trágyázással, másrészt az egyéb meliorációs eljárások komplex alkalmazásával kell megváltoztatnunk. A homoktalajokon a műtrágyák jól érvényesülnek, ha megtartjuk a tápanyagok közti megfelelő arányt, s elegendő nedvesség áll rendelkezésre. A harmonikus táp352
