Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Matos Károly: A meliorációs szervezése - dr. Matos Károly: A belvízjárta területű üzemek gazdálkodásának szervezése
Ez egyértelműen bizonyítja, hogy hazánk mezőgazdasági termelésében, annak eredményességében rendkívül jelentős szerepe van a vízgazdálkodásnak. Aszályos időszakban a termést befolyásoló tényezők közül a víz kerül minimumba, így termésmeghatározó tényezővé válik. Csapadékos periódusban és időszakban viszont jelentős területeket borít a belvíz, vagy éppen a talajok vízzel való túltelítettsége akadályozza a mezőgazdasági termelést. A belvízlevezető hálózatok kiépítettségével a 100%-os belvízrendezettség még hosszú ideig nem érhető el, ezért továbbra is számolnunk kell jelentős területek időszakos belvízelöntésével. A mezőgazdasági termékek iránti növekvő igények kielégítése szükségessé teszi, hogy e területek mezőgazdasági hasznosításáról továbbra se mondjunk le, hanem számolva az időszakos elöntésekkel, maximálisan hasznosítsuk őket. Nálunk a belvizek általában tavasszal jelentkeznek és kialakulhatnak: — fagyott talajokon, amikor a víz nem tud beszivárogni a mélyebb talajrétegekbe, — ha a talajvízszint eléri a terepszintet vagy a fölé emelkedik, — lefolyástalan területeken, amikor a mélyebb részekbe összefolyik a víz. A fagyott talajon kialakult pangó víz talajtípustól és belvíz-veszélyeztetettségtől függetlenül viszonylag rövid ideig tart, s ez nemcsak a belvíz-veszélyeztetett területeken fordulhat elő, ezért nem is tekintjük tipikus belvíznek. A talajszint fölé emelkedő talajvíz esetén hosszabb ideig tartó belvízelöntéssel számolhatunk, mível a talajvízszint mozgása rendkívül lassú. Az ilyen belvíz levezetése költséges, mert viszonylag nagy mennyiségű káros vizet kell a területről elvezetni. A lefolyástalan területeken a víz összefolyásából keletkezett belvizek egy része gazdaságosan levezethető. A legmélyebb területrészekről azonban a levezetés sok esetben szinte lehetetlen. Ezért ezen területeket időszakos belvíztározóként célszerű használni, ha ezt a talaj- és egyéb adottságok lehetővé teszik. A belvízzel veszélyeztetett területek mezőgazdasági hasznosításának vizsgálatakor feltétlenül el kell választani a mikrobelvizeket a nagyobb belvízterületektől. A mikrobelvizek általában talajhibából (vízzáró réteg, tömődöttség) vagy kisebb hajlatokban, egy-egy táblán egy-két hektár, vagy még ennél is kisebb területen fordulnak elő. Ezeket a belvizes területeket meliorációs beavatkozással (alagcsövezés, mélylazítás, talajjavítás stb.) fel kell számolni. Ha az üzem egész területe belvizes, a veszélyeztetettebb területeket inkább tavaszi vetésű növényekkel kell hasznosítani. Erre a későbbiek folyamán még kitérünk. A kevésbé veszélyeztetett területeket meliorálás után — amely az előbbieknél sokkal olcsóbb — már teljes értékű mezőgazdasági területnek tekinthetjük. A nagyobb, összefüggő belvízzel veszélyeztetett területek hasznosításának tervezése során az elöntések gyakoriságán és az elöntések időtartamán kívül figyelembe kell venni a talajféleséget is. A gazdaságosan megépíthető belvízlevezető hálózat figyelembevételével kialakított művelési ágak kijelölése A belvíz-veszélyeztetett területeket talaj minőség szerint két nagy csoportra oszthatjuk: — szikes talajokra, — szikmentes talajokra. A szikes vagy elszikesedő talajok általában csak gyepesítéssel és erdősítéssel hasznosíthatók gazdaságosan. Ez a terület a belvíz-veszélyeztetett területeknek jelentős részét teszi ki. Hasznosításuk mértékét a belvízmentesítő és vízvisszatartó — le- tiltózott — csatornarendszerek megépítésével nagymértékben fokozni lehet. 345
